Szentimentálisan hangzik, de a bálnák tényleg segíthetnek a klímaváltozás elleni harcban

2022 / 12 / 17 / Felkai Ádám
Szentimentálisan hangzik, de a bálnák tényleg segíthetnek a klímaváltozás elleni harcban
Mivel sokáig élnek, sokat esznek, sokat vándorolnak és sok salakanyagot termelnek.

Az Alaska Southeast Egyetem új tanulmánya szerint a hatalmas cetek, a Földön valaha létezett legnagyobb állatok, döntő szerepet játszhatnak a klímaváltozás mérséklésében. A tanulmány szerint ezek az óriási emlősök, köztük a sziláscetek és a nagy ámbráscetek, természetes „szénelnyelőként” működhetnek, mivel nagy mennyiségű zsákmányt fogyasztanak, és hatalmas mennyiségű salakanyagot termelnek – számol be róla a Science Alert.

Egyes nagyobb bálnák akár 200 évig is élhetnek, ami lehetővé teszi számukra, hogy hosszú ideig hatékonyan megkössék a szenet a szervezetükben. Ezzel szemben a szén óceánok mélyébe történő megkötésére irányuló mesterséges kísérletek kimutatták, hogy az így kialakított szénkészlet 75 százaléka 100 éven belül elkezd visszaszivárogni. A nagy bálnák ráadásul az ürülékeikkel is hozzájárulnak az óceán szénciklusához, amely olyan fontos anyagokat tartalmaz, amelyek táplálják az óceán felszíne közelében lebegő CO2-megkötő planktonokat. Ezeket a planktonok egyébként fontos részei a táplálékláncnak is.

Korábbi tanulmányok azt is megállapították, hogy egy térségben a bálnák magasabb koncentrációja gyakran a krill magasabb koncentrációjához vezet, ezt a jelenséget „krill paradoxonként” ismerik, mivel a bálna ezzel a rákkal táplálkozik. A bálnaürülék azonban tápanyagot biztosít az említett planktonoknak, amiket pedig a krillek fogyasztanak, így tehát az ő táplálékuk is nő, ami a populáció jelentősebb szaporodását teszi lehetővé. Mindezt kiegészíti az is, hogy a krillrajok saját ürülékükön keresztül is hozzájárulnak a szénkörforgáshoz, mivel ezzel szenet juttatnak az óceán mélyére. Vagyis az egész tápláléklánc egyetlen hatalmas szénmegkötő mechanizmusként működik.

Így aztán mielőtt az ipari bálnavadászat drasztikusan, mintegy 80%-kal csökkentette volna a populációjukat, a bálnák végezték el a természetes óceáni trágyázás jelentős részét. Becslések szerint a brutális mértékű bálnavadászat előtt a Déli-óceánban élő nagy ámbráscetek évente csaknem 2 millió tonna CO2-t távolítottak el a légkörből. Most ez a szám közelebb van a 200 000 tonnához. A bálnák más módon is részt vesznek a szénkörforgásban: például miután elpusztultak, az óceán fenekére süllyednek, és táplálékot nyújtanak más állatoknak, amelyek így a szenet mélyen a víz alatt kötik meg. Ezenkívül a bálnák vándorlási mintái nagy távolságokra szórhatják szét a tápanyagokat, elősegítve a biológiai aktivitást az egyébként alacsony tápanyagszintű területeken.

A tanulmány azonban megjegyzi azt is, hogy még mindig sok az ismeretlen tényező a bálnák szénkörforgásban betöltött szerepével kapcsolatban, mivel abban sem vagyunk biztosak, hogy ezek az állatok mennyi CO2-t lélegeznek ki a légkörbe. A tudósok szerint épp ezért további kutatásokra van szükség a témában, de a mostani adatok arra utalnak, hogy a nagytestű cetek értékes erőforrást jelenthetnek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

(Kép: Pixabay/ArtTower )


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.