A Bioscience-ben közzé tett tanulmány szerint az élőhelyeik elvesztése különösen érzékenyen érinti ezeket a csodaszép állatokat, mert bizonyos környezeti tényezők fennállása nélkül nem működik az életciklusok.
A tanulmány a szinkronizált fényjátékukról ismert malajziai szentjánosbogarat (Pteroptyx tener) hozza példának, amelynek a szaporodáshoz a gyertyafa gyümölcsére van szüksége. Ezek azonban olyan mocsaras területen nőnek, amelyek épp visszaszorulóban vannak, mert pálmaolaj ültetvényekké és akvakultúrákká alakítják őket át.
Az viszont meglepte a kutatókat, hogy a szentjánosbogarak fokozatos eltűnéséért felelős második tényező, az éjszakát bevilágító mesterséges fény. A nőstény szentjánosbogarak ugyanis órákon át világítanak, hogy felkeltsék a hímek figyelmét, ám ennek a különböző mesterséges fényforrások igencsak keresztbe tehetnek.
A városok életében már mindennapos, az emberi bioritmusba is bekavaró fényszennyezés sem tesz jót ezeknek az állatoknak, mivel ez már nem csak a városközpontokra koncentrálódik, de a szentjánosbogarak élőhelyeinél is érzékelhető – visszafogott becslések szerint a szárazföldek huszonhárom százaléka érintett valamilyen formában mesterséges fény által.
Ezen a problémán természetesen az energiatakarékos, de rettentő fényes LED izzók sem segítenek.
A brit The Wildlife Trusts szervezet részére készített beszámoló szerint a bogárfajok negyvenegy százaléka kihalhat a közeljövőben, amit a tudósok csendes apokalipszisnek neveznek. Az okok általában ugyanazok: az élőhelyek visszaszorulása és a rovarirtó szerek egyre elterjedtebb használata.
A mostani, hosszú távú adatokat elemző tanulmány azonban arra jutott, hogy – utólag legalábbis nem túl meglepő mód – a szentjánosbogarak esetén ezek mellé felsorakozik a különböző fokú fényszennyezés. Mivel ezeknek az állatoknak a szaporodáshoz a saját fényük feltétlenül szükséges, a különböző mesterséges világítások a fentebb kifejtett mód lehetetlenítik ezt el.
Ráadásul nem csak ez az egyetlen, a rovarvilágból a leginkább a szentjánosbogár-félékre leselkedő veszély, mert ehhez csatlakozik a szentjánosbogár turizmus.
Japánban, Tajvanban és Malajziában régóta a kikapcsolódás része, hogy az emberek kivonulnak a természetbe, és élvezik a szentjánosbogarak fényjátékát. Azonban ez az időtöltés is egyre népszerűbb lett, és most már évente kétszázezer turistát vonz. Az pedig, hogy ennyi ember dúlja szét az élőhelyüket, értelemszerűen nyomot hagy ezeknek az állatoknak az egyedszámán.
Thaiföldön a motorcsónak forgalom dönti ki a fákat, és pusztítja a folyópartokat, míg Észak Amerikában és Mexikóban a látogatók egyszerűen eltapossák az ottani röpképtelen fajok példányait.
A tanulmány szerzői szerint ezen úgy lehetne segíteni, ha bizonyos irányelveket lefektetnének a hatóságok ezeknek az állatoknak a védelmére, és ennek szellemében tájékoztatnák a turistákat is.
(Kép: wikimedia commons)