A Tsuchinshan-ATLAS, vagy hivatalos nevén C/2023 A3 egy 2023 januárjában felfedezett üstökös, aminek első észlelésére a kínai Tsuchinshan Obszervatóriumban került sor, majd néhány héttel később dél-afrikai teleszkópok segítségével erősítették meg, hogy az objektum csóvát húz maga után, vagyis biztosan egy üstököst találtak a csillagászok. A Tsuchinshan-ATLAS nevének második felét, az ATLAS-t, a sutherlandi ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) Obszervatóriumról kapta, amely egy nagyobb rendszer részét képezi hawaii-i, chilei és dél-afrikai megfigyelőeszközökkel és feladata, hogy minden éjjel monitorozza a teljes égboltot mozgó objektumok, főként a Föld közelében elhaladó aszteroidák után kutatva.

A Tsuchinshan-ATLAS üstökössel kapcsolatos vizsgálatok felfedték, hogy az égitest a Nap és a Föld között vezető pályáján egyre közelít a csillaghoz, a perihéliumot, azaz a Naphoz legközelebbi pontot végül szeptember 27-én érte el. Ekkor mindössze 0,39 csillagászati egységre haladt el a Naptól, így volt rá esély, hogy nem éli túl a találkozást, a sok vizet és illékony anyagot tartalmazó, laza szerkezetű üstökösök ugyanis sok esetben a csillag hőjétől felforrósodva elpárolognak, szilárdabb alkotóelemeik pedig szétesnek. A Tsuchinshan-ATLAS azonban egyben maradt, folytatta keringési pályáját és alakja lassan érzékelhetővé vált a déli féltekéről figyelve az esti órákban. A Svábhegyi Csillagvizsgáló által az "év egyik szenzációs üstökösének" nevezett égitest az északi félteke megfigyelői számára valamivel később jelent meg, megfelelő felszereléssel már október első felében is lehetett észlelni, de szabad szemmel csak október 11-e óta látható tisztán Magyarországról a nyugati égbolton.

Az üstökös tegnap volt a legfényesebb, de aki lemaradt róla, annak is van még esélye a Tsuchinshan-ATLAS megfigyelésére, hiszen egészen október végéig a közelben lesz, bár egyre kisebb intenzitással ragyog majd távolodása közben. A tanulmányozását nehezíti a közelgő telihold, ami október 17-én érkezik és zavaró hatással lehet a szabadszemes csillagászati megfigyelésekre, de a Csillagvizsgáló leírása szerint az elkövetkező napokban egyre magasabbra emelkedik majd az üstökös és október 15-én, kedden már sokkal nagyobb magasságban (14 fok magasan) lesz este 19 órakor a Kígyó csillagképben, október 18-án este pedig eléri a 21 fokos magasságot, ezért könnyebben lehet megtalálni az égen. Később belép a Kígyótartó csillagképbe és október 20-án már a Marfik csillag közvetlen közelében kereshetjük a 24 fokos magasságban lévő üstököst alkonyat után.

A Tsuchinshan-ATLAS-hoz hasonló objektumok tudományos szempontból is fontos szerepet töltenek be, mivel tanulmányozásuk során a kutatók jobb rálátást kapnak az üstökösök összetételére és viselkedésére.

"Az ilyen üstökösök különösen érdekesek a csillagászoknak is, mivel speciális pályájuk miatt pontosabb képet kaphatnak arról, hogy egy ilyen égitest milyen porszemeket dob ki magából"

- mondta el a jelenség kapcsán Sárneczky Krisztián, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatásvezetője. A speciális pálya azt jelenti, hogy a C/2023 A3 közvetlenül a Nap és a Föld között halad el, a Nap pedig kedvező módon megvilágítja az üstökösből kiszabadult porszemcséket, amelyeket elhaladása során maga mögött hagy, ennélfogva a kidobódó porszemek mérete és sűrűsége is mérhetővé válik. "Így a jövőben könnyebben lehet kiszámolni, mekkora veszélyt jelentenek a hasonló találkozások egy esetleges jövőbeli Hold- vagy Mars-küldetésre" - magyarázta Sárneczky.

A Tsuchinshan-ATLAS a NASA leírása alapján a Naprendszer külső régiójából (lehetséges, hogy az Oort-felhőből) érkezett és a Nemzetközi Űrállomás asztronautái már szeptemberben is lencsevégre kapták, miközben az égitest közelített a Naphoz. A képen az üstökösnek két típusú csóvája is látszódik: a jobban látható a felhevült és elpárologó illékony anyagok következtében alakult ki, a másik, jóval halványabb csóva ionokból áll, amelyeket a napszél "szakított le" az üstökösről.

(Fotó: Matthew Dominick/NASA, Gianni Tumino/Astronomy)

Ha az Oumuamuához hasonló csillagközi látogató érkezik a Naprendszerbe, az emberiség már felkészülten várja A Comet Interceptor program keretében 2028-ban a második Lagrange-pontra küldenek egy három tagú szondacsoportot, amelyek feladata az lesz, hogy az L2 körül keringve várják a megfelelő üstököst vagy csillagközi objektumot és az ideális alany felbukkanása esetén egyből elinduljanak hozzá, hogy megfigyeléseket végezzenek rajta. Az “anyahajó”, vagyis a fő szonda kamerájának és más egységeinek fejlesztésében, valamint a program tudományos munkáiban magyar szakemberek is részt vesznek - a projektről Kereszturi Ákos, a CSFK tudományos főmunkatársa árult el részleteket az H-SPACE konferencián tartott előadásában.