Szerves molekulákat talált az eddigi legfejlettebb Marsra juttatott eszköz, a Perseverance marsjáró a Jezero-kráterben - jelentette be szerdán az amerikai űrügynökség, a NASA. A helyszín a feltételezések szerint 3,5-4 milliárd éve egy folyó deltatorkolatának adott otthont, ezáltal az egyik legígéretesebb hely az élet nyomai után való kutatások számára. A szakértők azonban óvatosságra intenek: a szerves anyagok jelenléte még nem jelenti egyértelműen élet jelenlétét, szerves vegyületek létrejöhetnek nem biológiai úton is.

A Perseverance, hogy mintákat tudjon venni a Mars kérgéből, 43 titániumból készült mintatároló csövet vitt magával, ebből hatot már meg is töltöttek: négybe kőzetminták kerültek, egy a marsi légkörből tartalmaz egy mintát, egybe pedig kontrollanyag került. Ha az eddigi terveknek megfelelően a 2030-as évek elejére sikerül visszajuttatni néhány marsmintát a Földre, azzal évtizedekre elég anyaggal láthatnák el a tudományos szférát.

A marsjáró nemrég a robotkarján található egyik legfontosabb eszközével, a SHERLOC nevű, spektrométerek és lézerek együtteséből álló műszerrel talált szerves anyagot a lecsiszolt sziklákból vett mintákban, illetve a kőzetek tetején talált porban is. Ez nem az első alkalom, hogy az élet feltételezett nyomaira bukkannak egy sziklában, a mai napig működő Curiosity 2012 augusztusában már talált hasonló nyomokat a Gale-kráterben, azonban a SHERLOC-kal készült mérések pontosabbak: a Perseverance műszerének segítségével a szerves anyagoknak nemcsak a jelenléte, de a térbeli elhelyezkedése is feltérképezhető.

A Perseverance egy másik műszerével, a PIXL röntgenspektrométerrel is elemezték a sziklák összetételét. November 12-én sikerült piroxén- és olivinkristályok jelenlétét kimutatni a marsi Séítah régióban végzett mérés során.  Ez a felfedezés azt igazolja, hogy a környéken aktív vulkáni tevékenység zajlott, mivel ezek a kristályok a láva lehűlése és megszilárdulása során jönnek létre.

A marsjáró a kőzetek összetétele mellett a marsi talaj szerkezetét is vizsgálta a RIMFAX radar segítségével, mely 10 méter mélyen enged betekintést a felszín alá. Mint az a radar méréseiből kiderült, a Séitah régió kőzetei valószínűleg idősebbek a környezetüknél. Erre nemcsak a szerkezetük, de az elhelyezkedésük enged következtetni: mint azt a RIMFAX megmutatta, a Séitah régióban megvizsgált ferde sziklafal a föld alatt is hasonló dőlésszögben folytatódik, a sziklái pedig a régiónak otthont adó medence kőzetrétegei alá fúródnak.

Az eddig páratlanul sikeres Mars-misszió már korábban is felhívta magára a figyelmet: a minden eddiginél fejlettebb marsjáró, a Perseverance társaságában ugyanis egy távirányítású helikopter, az Ingenuity is a felszínre érkezett. A különleges kialakítású helikopter áprilisban történelmet írt: az Ingenuity lett az első olyan helikopter, ami idegen bolygón emelkedett a magasba. A helikopter segítségét azóta már aktívan használják a kutatók a marsi élet nyomainak kereséséhez.

(Borítókép: NASA)