A lítium-akkumulátorok fejlesztői régóta kísérleteznek azzal, hogyan lehetne a ma elterjedt akkukban anódként használt grafitot kiváltani az elméletben sokkal alkalmasabb szilíciummal. Borzasztóan bosszantó ugyanis, hogy elvileg tízszer nagyobb kapacitást tenne lehetővé egy ilyen váltás és ezt laborban sikerült is már igazolni, csak hát az a tetű szilícium hajlamos csúnya alakváltozásokat szenvedni töltés vagy kisütés közben. Ez pedig a legjobb esetben is azzal jár, hogy a szilícium-anódos akku hamar elhasználódik, rosszabb esetben viszont a tekeredő-csavarodó-puffadó alkatrész megrongálhatja az akkucella struktúráját, ami nem igazán szerencsés, hiszen egy nagy energiát tároló, erősen gyúlékony elektromos berendezésről beszélünk.

A megoldás az lenne, ha sikerülne a szilíciumot valamilyen stabil térbeli formába kényszeríteni és lehetőleg nem csak laborkörülmények között, hanem tömeggyártásra is alkalmas módszerrel. A korábbi kísérletek közül talán a legszellemesebb az volt, amikor dél-koreai kutatók a magas szilícium-oxid tartalmú rizspelyvát savazták, melegítették és oxigénmentesítették, a fennmaradó porózus szilíciumvázat pedig szénnel vonták be, így végül egy egész jól működő megoldáshoz jutottak, ami 200 töltési-merítési ciklust is elviselt torzulások nélkül. De ennek a sikeresnek jelentett kísérletnek már hét éve és azóta még mindig grafitanódosak a lítium-akkuk.

Na de talán majd most, egy másik dél-koreai kutatócsoport ötlete tényleg meghozza az áttörést! Ezúttal a KIST, a Koreai Tudományos és Technológiai Intézet csapata jelentette be, hogy megvan a tuti. Ők  is a konyhatechnológia felől indultak: a víz-olaj elegyben diszpergált szilíciumot és keményítőt megsütve készítettek olyan szilárd anyagot, mely remekül bevált. Az ebből készült anód kapacitása négyszerese a grafitból készültnek: a nem tragikus, de azért nem is jó 360 mAh/g helyett 1530 mAh/g. Az új anód 500 töltési-merítési ciklust is elviselt deformáció nélkül. A sütőben készült anóddal felszerelt akkut ráadásul öt perc alatt fel lehetett tölteni kapacitásának 80%-ára.

Az új kísérlet igen kecsegtető a kereskedelmi forgalomba kerülő akkumulátorok fejlődésére nézve, hiszen a KIST kutatóinak eljárása elvileg problémamentesen felskálázható ipari szintre is.