A "Better", azaz "Jobb" címet viselő animáció egy dzsungelben kóválygó fiatal nőről szól, aki felfedezi, hogy képes egy olyan, a külvilágtól teljesen független buborékot létrehozni, amelyben mindent tökéletesen megszerkeszthet, és kedve szerint kontrollálhat. "Minden a régi maradt, mégis jobban nézett ki" - mondja a művésznő, aki egyébként saját maga narrálja videóját. A folytatásból megtudhatjuk, hogy mindent kitörölt, ami nem volt tökéletes, idővel azonban egyre kevésbé ismerte fel a valódi dolgokat. Ez a buborék a közösségi médiának, illetve azon tendenciának a metaforája, hogy szinte mindannyian arra használjuk ezeket a platforomokat, hogy megalkossuk önmagunk tökéletes, idealizált változatát, amit aztán megmutathatunk a külvilágnak. Pontosan azért vonz bennünket annyira, és azért válunk függővé tőle, mert úgy gondoljuk, hogy ez olyasvalami, amit irányíthatunk, a valóság azonban mást mutat. Downe így folytatja:

"Csak építettem és építettem, de minek? A dzsungel erejét úgysem olthattam ki."

Végül a buborék kipukkad, majd a kaotikus külvilág egyszeriben rászakad. A főhős ezután ismét a vad, szeles és nyirkos dzsungelben találja magát, ahonnan ismét meg kell találnia a kiutat. Ez egy rövid, mégis nagyon mély tartalmú történet, ami mindazokra hatással lesz, akik valaha is megkérdőjelezték a közösségi média ármányos vonzerejét. Downe a CMRubinWorld-nek adott interjúban beszélt arról, hogy egyrészt életrajzi jellegűnek tekinti a filmet, valamint egyfajta válaszként társadalmunk perfekcionista-kultúrájára, amelyet a projekt elején alaposan megvizsgált. Elmondása szerint megdöbbentette a cikkek mennyisége, amelyek azt az üzenetet közvetítik az emberek felé, hogy "az élet önmagad megteremtéséről szól", hogy meg kell próbálnod "érdekesebbnek, viccesebbnek lenni, többet elérni, és még jobbnak lenni".

Ez remekül hangzik, de hol ér véget?

Az animátor szerint a probléma az, hogy a cél végtelen, és ennek eredményeképp az emberek úgy érezhetik, hogy folyamatosan kudarcot vallanak. A fejlődő technológia, és az egyre elszaporodó virtuális közösségi platformok mellett pedig mindez azt is jelenti, hogy

inkább illúziót kreálnak, mintsem tényleges valójukat az online térben.

Ez a hamis valóság viszont fokozott szorongáshoz, depresszióhoz, és sajnos néha öngyilkossághoz vezet. Downe állítását számos tudományos kutatás igazolja, egy tavalyi beszámolóban szakemberek például arról írnak, hogy a közösségi média hogyan kapcsolódik a tizenévesek depressziójához, illetve, hogy az sokkal rosszabb hatással van mentális egészségükre, mint a médiafogyasztás egyéb formái, például a videojátékok, a tévézés és a számítógép használata. Az ok egyszerű: a közösségi oldalak olyan képet állítanak a fiatalok elé, hogy folyamatosan másokhoz kell hasonlítaniuk magukat, amitől persze rosszul érzik magukat. A tisztánlátás kedvéért, a "Better" nem egy közösségi médiát bojkottáló megmozdulás előfutára, vagy ilyesmi, mindössze arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy sem a technológia, sem annak használói nem tökéletesek, hiszen mindegyikben ott rejlik a 'meghibásodás' kockázata, ami aztán kárt okozhat. Az animátor szerint a valódi veszély az amikor túlzottan belesodródunk a hamis elvárásokba és kontrollérzetbe, és ennek következtében mély csalódást érzünk.

(Fotó: Unsplash/Sydney_Sims)