Amikor a világ egyik leggazdagabb embere "abszolút szólásszabadság-pártinak" állította be magát, sokan jelezték, hogy ez nehezen lesz leképezhető egy globális közösségi szolgáltatásnál. Az Egyesült Államokban a legtöbbet emlegetett alkotmánykiegészítés pont a szólásszabadságról szól, de azt csak az állammal szemben írja elő, tehát a törvényeknek, illetve a kormányzati szerveknek biztosítaniuk kell, hogy mindenki megoszthassa, amit gondol - a magánvállalatoknak viszont nem. Vagyis a platformok megszűrhetik és meg is szűrik a tartalmakat, a legtöbb esetben egészen egyszerűen azért, mert egy olyan hely, ahol mindent szabad, a többségnek nem fog kielégítő, felszabadult élményt nyújtani. Lehet, hogy bizonyos szélsőséges politikai nézetek vagy akár a pornográfia egyes vállfajai teljesen legálisak - de ha valahol felütik a fejüket, onnan sokan elpártolnak, és a kevesebb látogató kevesebb bevételt is jelent. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem minden országban annyira megengedőek a törvények, mint Amerikában. Elég csak Németországig menni, ahol hatalmas bírsággal sújthatóak azok a szolgáltatók, amelyek nem távolítják el rövid időn belül a gyűlöletbeszédet - és akkor az autoriter rezsimek jogszabályairól és elvárásairól nem is beszéltünk.
Elon Muskot pont egy, a demokrácia és az autokrácia határán működő ország, Törökország tette próbára a helyi választások alatt.
Ahogyan a The Washington Post felidézi, Musk korábban "forradalmat" követelt az "online cenzúra" ellen Amerikában, azt hirdette, hogy "ne cenzúrázz, hogy ne cenzúráztass". Még a Twitter régi, belső információit is nyilvánosságra hozta, hogy "bebizonyítsa", hogy "a kormány milliókat költött" arra, hogy a platform "cenzúrázzon". Most viszont a Twitternél bevallották: jogi kérések hatására, hogy "biztosítsák, hogy a Twitter elérhető maradjon a törökök számára", bizonyos tartalmakat korlátoztak Törökországban.
A Bloomberg egyik szerzője emiatt azt írta Musknak, hogy "a török kormány megkérte a Twittert, hogy cenzúrázza az ellenfeleit a választások előtt, és Elon Musk együttműködött", majd hozzátette, hogy várja, hogy erről is kiszivárogtassanak információkat. Musk nem vitatta az állítást, hanem azt válaszolta: "Kiesett az agyad a fejedből, Yglesias? Az a kérdés, hogy korlátozzák-e a Twittert, vagy, hogy korlátozzuk bizonyos üzenetek hozzáférhetőségét. Te melyiket választanád?". Az üzletember egy további üzenetében azt ígérte, hogy nyilvánosságra fogják hozni, hogy pontosan mit kért tőlük a török kormány. Jimmy Wales, a Wikipedia alapítója, aki Oroszországban és Törökországban is küzdött a helyi hatóságokkal, úgy reagált, hogy ő "elvként, és nem szlogenként" kezeli a szólásszabadságot.
(Borítókép: Muhammed Selim Korkutata/Anadolu Agency)