Szorul a digitális hurok Hongkong nyakán
2020 / 07 / 08 / Bobák Áron
Szorul a digitális hurok Hongkong nyakán
Hongkongban június 30-án lépett életbe az a nemzetbiztonsági törvény, ami az eddiginél sokkal szélesebb jogokat biztosít a pekingi kormánynak arra, hogy hatalmat gyakoroljanak a város felett. Az új törvény az interneten is azonnal éreztette a hatását, a hongkongiak már inkább magukat cenzúrázzák, nehogy bajba kerüljenek.

A nemzetbiztonsági törvény többek között lehetőséget ad a hatóságoknak, hogy utasítsák a közösségi oldalakat, az internetes kiadványokat és az internetszolgáltatókat a kifogásolt tartalmak eltávolítására, emellett bírósági végzés nélkül is blokkolhatnak bármilyen weboldalt és lefoglalhatnak elektronikus eszközöket. A nyugati IT-cégek, a Facebook, a Google, a Microsoft, a Twitter, a Whatsapp és a Zoom erre válaszul megtagadták az együttműködést, és kijelentették, hogy nem fognak felhasználói adatokat átadni a hongkongi hatóságoknak.

Ez a lépés viszont a Vice News szerint egybevághat azzal, amit Peking szeretett volna elérni, hiszen az együttműködés megtagadásával lehetőségük nyílik arra, hogy betiltsák ezeket a szolgáltatásokat, ahogyan azt Kínában már évekkel ezelőtt megtették. A törvény értelmében amelyik cég nem tartja be a törvényeket, akár százezer hongkongi dolláros büntetésre is számíthat, a vállalatok dolgozóit pedig akár fél évre is börtönbe zárhatják. Ez utóbbi igencsak fenyegető a Facebook, a Google és a Twitter számára, akik mind működtetnek irodát Hongkongban.


Hongkongi tüntetők csapnak össze a rendőrökkel a nemzetbiztonsági törvény ellen tartott demonstráción, 2020. május 24-én (Fotó: Getty Images)

A helyzetet jól ismerő megszólalók szerint konkrét intézkedésekre nem is feltétlenül lesz szükség, hiszen a lakosság jelentős része annyira fél a kilátásba helyezett büntetésektől, hogy elkezdték önmagukat cenzúrázni, és az elmúlt napokban számtalan Whatsapp csoportot töröltek. A félelmük nem alaptalan, hiszen az új törvény életfogytiglani börtönnel bünteti többek között a Kínától való elszakadási törekvéseket, a hatalom aláásására irányuló megmozdulásokat, a külföldi erőkkel való szövetkezést és a terrorizmust is. A törvény értelmében terrorizmusnak számít többek között a tömegközlekedési eszközök megrongálása is.

A nemzetbiztonsági törvény emellett számtalan más módon is erősíti a Kínai Népköztársaság fennhatóságát Hongkongban, többek között lehetőséget biztosít arra, hogy Peking bírókat küldjön a városba, valamint nemzetbiztonsági irodát létesítsenek és saját rendészeti egységet tartsanak fenn. Ez a szervezet nem esik a helyi igazságszolgáltatás hatálya alá, és az iroda tetszés szerint dönthet úgy, hogy bizonyos bírósági ügyeket Hongkong helyett inkább Kínában tárgyaljanak. A törvény emellett azt is kimondja, hogy jogütközés esetén a Kínai Népköztársaság törvényei felette állnak a hongkongi törvényeknek.


"Őrizzük meg az Egy ország, két rendszert. Állítsuk vissza a stabilitást" - hirdeti a kormányzati molinó Hongkongban (Fotó: Billy H.C. Kwok/Stringer/Getty Images)

Hongkongban 2019. március 15-e óta többé-kevésbé folyamatosak voltak a tömegtüntetések, amelyek kezdetben a Peking-barát kormány által szorgalmazott kiadatási törvény módosítása ellen szerveződtek, ám idővel egyre inkább átcsaptak Kína-ellenes, Hongkong függetlenségét követelő megmozdulásokba. A város kormányzója, Carrie Lam képtelen volt megfékezni az indulatokat, a most elfogadott nemzetbiztonsági törvény pedig határozottan azért született, hogy elfojtsa a tiltakozásokat. Ezt a pekingi kormány képviselői sem titkolják, Hzsie Feng, a Kínai Külügyminisztérium hongkongi biztosa például május végén úgy fogalmazott, hogy a törvényre azért van szükség, mert a tüntetések alatt a szeparatista szervezetek megbénították a hongkongi kormányzat működését és terrorista jellegű bűncselekményeket követtek el, emellett pedig "külső erők" is beavatkoztak Hongkong ügyeibe. "Mindezek aláásták Hongkong politikai és közbiztonságát és fenyegetést jelentettek Kína nemzeti szuverenitására és területei egységére" - tette hozzá Feng, aki azt is leszögezte, hogy Pekingnek nem áll szándékában felszámolni az 1997 óta létező "Egy ország, két rendszer" elvét, sőt a nemzetbiztonsági törvény éppen ennek fenntartását hivatott elősegíteni.

A jogvédő szervezetek és a szakértők többsége viszont úgy látja, hogy a törvénnyel Peking aláássa Hongkong autonómiáját, akik ezzel elveszítik a 23 éve fennálló függetlenségüket a Kínai Népköztársaságtól. A törvény ellen több nyugati ország is felemelte a szavát, Nagy-Britannia és Ausztrália pedig azt is felajánlotta, hogy befogadják azokat a hongkongi állampolgárokat, akik a törvény miatt elhagyják az országot.

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.