A bolygó körül keringő Juno űrszonda a Jupiter viharfelhőit vette célba, és olyan dolgot tárt fel, amit a csillagászok eddig lehetetlennek tartottak. Mint kiderült, a villámlások az eddig feltételezettnél jóval magasabban, a látható felhők tetejéhez jóval közelebb képződnek, ez alapján nevezte el őket a NASA sekély villámoknak. A kutatók értetlenül álltak a jelenség előtt, hiszen az atmoszférának ebben a tartományában körülbelül -88 Celius-fok van a Jupiteren, a víznek tehát fagyott halmazállapotúnak kéne lennie. Mint kiderült, a jég valóban fagyott, amíg a viharok miatt felfelé emelkedik, ám bizonyos magasságban ammóniával találkozik, ami felolvasztja a jégkristályokat. Az ammónia vizes oldata lefelé esve összetalálkozik a felfelé tartó vízjéggel, ami elektromossággal tölti fel a felhőket, és ez okozza a villámlást.