Hogyan születnek a gondolatok az emberi agyban? A folyamat, ami az idegsejtek üzenetközvetítő folyamatai során valósul meg, az agykutatók által alaposan feltérképezett területe az agyműködésének, de a sokszor villámgyorsan lezajló reakciók konkrét "lefényképezése" és alaposabb tanulmányozása nehéz feladat elé állítja a kutatókat. A vizsgálatokat azonban a legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépek rendkívüli módon felgyorsíthatják, olyan bepillantást nyújtva az agy rejtelmeibe, amire eddig nem volt lehetőség.
Az agy idegsejtjei sejtmagból és sejttestből állnak, ezekből ágaznak ki azok a nyúlványok, amelyek az üzenetek közvetítésében játszanak szerepet: a rövidebb dendritek és a hosszabb axonok. A dendritek felelnek a sejt felé történő információátvitelért, míg az axonok feladata a sejtből kiinduló és a szomszédos sejt felé irányuló üzenetküldés. A üzenet átadása kétféleképpen mehet végbe, elektromos jelek és kémiai jelek útján, a kémiai jeleket pedig a neuronok közötti szinapszisokon keresztül juttatják át a sejtek egymás között. A szinapszisok lehetnek kisebbek, ezeken át valósul meg az elektromos jelküldés, a kémiai szinapszisok valamivel nagyobbak, ezek esetében a szinaptikus rés akár 20-40 nanométer kiterjedésű is lehet.
Ahhoz, hogy ezt a távolságot át tudják hidalni a neurotranszmitterek, vagyis azok az anyagok, amelyek a másik sejt dendritjeihez vagy axonjaihoz eljutva az ingerületet közvetítik, szállítóeszközökre van szükség, ezt a szerepet a vezikulák, apró hólyagok töltik be. A vezikulákban tárolt anyagok csak akkor haladhatnak tovább útjukon, ha a hólyagszerű üregekből kikerülve bekerülnek a szinaptikus résbe, de előbb a vezikuláknak át kell törniük a sejteket határoló membránon. A hólyagok vándorlásának folyamatát az akciós potenciál indítja be, ami akkor alakul ki, ha az idegsejtek membránján található ioncsatornákon megfelelő mennyiségű kalciumion áramlik át és felbomlik a nyugalmi, egyensúlyi helyzet, vagyis eléri a kritikus szintet a membrán két oldala között az ionok mennyisége és a töltéskülönbség.
A neurotranszmittereket fuvarozó vezikulák ilyenkor tehát elindulnak vándorútjukra és megérkeznek a preszinaptikus membránhoz, hogy leadják a szállítmányukat, amelyek aztán a posztszinaptikus membránhoz haladnak tovább. A folyamat azonban villámgyorsan megy végbe, feltehetően azért, mert a vezikulák előre felkészülnek az ingerületátvivő anyagok leadására kalciumionok beérkezésének idejére.
Ahhoz, hogy ezt az állapotot, valamint a másodperc milliomodnyi része alatt bekövetkező folyamatot, amelynek során a hólyagcskák összeolvadnak a membránnal, jobban megértsék a kutatók, az egyik legerőteljesebb segítőtárshoz fordultak megoldásért: a Frontera szuperszámítógéphez, ami ugyan a mikrométernyi nagyságú és pillanatnyi reakciókba nem tud betekintést nyújtani, de a komplex folyamatok szimulálását mindennél hatékonyabban végzi. A Délnyugati Texas Egyetem (UT Southwestern) professzora, Jose Rizo-Rey a gépen azokat a molekuláris dinamikai rendszereket modellezte, amelyek a neurotranszmitterek kiszabadulását és átvitelét, vagyis, bizonyos értelemben, a gondolatok születését, előzik meg, ehhez 1,7 millió és 5,9 millió atomot tartalmazó rendszerek működését szimulálták és vizsgálták. A kísérletek során a kutatók dolgát nehezítette, hogy a vezikulák előkészített állapota, azaz a kiindulási konfiguráció ismeretlen volt számukra, de éppen ebben volt segítségükre a szuperszámítógép, ami számtalan verziót meg tudott jeleníteni, mindezt pedig sokkal gyorsabban, mintha hagyományos számítógépekkel végezték volna el a feladatot. Rizo-Rey elmondása szerint így néhány hónap alatt kivitelezték a feladatot, ami egyébként tíz évbe telt volna.
A DELL EMC által épített Frontera 2019-es megjelenésekor a TOP500-as listán még az ötödik helyet foglalta el, és, bár azóta a 16. helyre csúszott vissza, amerikai viszonylatban így is az egyik legjobb gépnek számít a maga 38,75 PFlop/s-os csúcsteljesítményével és 8368 node-jával. A számítógépet gyakran alkalmazzák tudományos kutatások elősegítésére, csak a Covid-19-cel kapcsolatos vizsgálatokra 10 millió órát szántak a gép használati idejéből (ezt természetesen nem egy, hanem sok-sok node összesített idejét jelenti). A vezikulák kutatására a tudósok 16 node-ot foglalhattak le, de a jövőben szeretnénk bővíteni a vizsgálatok spektrumát, így a maximálisan igényelhető, 5 millió óra felhasználását tervezik. Erre azért lesz szükség, mert a szimulációk egyelőre csak az első mikroszekundumok történéseit fedték le, így a további lépések és a transzmisszió megértése további vizsgálatot igényel. Azt azonban már most is sikerült kideríteni, hogy az úgynevezett trans-SNARE komplexumok meghatározó szerepet játszanak a membránok összehúzásában és előkészítik a kalciumionok áramlásának hatására a gyors membránfúzióhoz szükséges állapotot.
A kutatások nem csak az emberi agy működésének és a gondolatok generálásának megértését segíthetik elő, hanem a rendellenes állapotok, például az Alzheimer-kór elleni küzdelemben is hasznosak lehetnek, mivel az egészséges folyamatok pontos meghatározása a normálistól eltérő módon zajló reakciók feltérképezését is lehetővé teszi. A Texasi Egyetem professzorának is ez az egyik célja a kutatásokkal, amelyeket a szuperszámítógéppel folytatnak majd, bár a Frontera idejét már sok más kutatás számára is lefoglalták: áprilisi hírek szerint legalább 45 intézmény 58 kísérletéhez fogják alkalmazni a gépet a nagyobb kísérletek során, amelyek a gép 2022-es/2023-as munkaidejének 83%-át teszik majd ki.
(Fotó: Texas Advanced Computing Center, Wikimedia Commons/scientificanimations)