Talajjavítóvá alakítható a nehézfémmel teli szennyvíziszap, ha megmikrózzák

2020 / 01 / 17 / Perei Dóra
Talajjavítóvá alakítható a nehézfémmel teli szennyvíziszap, ha megmikrózzák
Bár szabad szemmel láthatatlanok, a baktériumok mégis életünk létfontosságú szereplői. Többek között lebontják a hulladékkal, végtermékekkel a szennyvízbe jutó szerves anyagokat, ezáltal megtisztítják azt, majd a tisztított szennyvíz visszakerülhet a természetes vizekbe.

A probléma ott kezdődik, hogy a szennyvíztelepekre a háztartási változat mellett ipari szennyvíz is kerül, ami számos esetben toxikus anyagokkal, így nehézfémekkel (arzénnel, ólommal, higannyal) telített, melyek szintén hozzákapcsolódnak a lebontó baktériumokhoz. A szennyvíziszap ilyen formában történő mezőgazdasági hasznosításával így a mérgező fémek is átkerülnének a talajba, és ezáltal a táplálékokba.

Talajjavítás mikrohullámú sütővel

Helyszínünk a Floridai Állami Egyetem agrármérnöki kara (FAMU-FSU), ahol Gang Chen, szennyvíz-kezelésre szakosodott környezetmérnök kutatócsoportjával karöltve kifejlesztett egy eljárást, amelynek során nagy mennyiségű nehézfémeket kivonhatnak a szennyvízből, a maradékból pedig mezőgazdasági felhasználásra alkalmas anyag készülhet. A szennyvíziszap, azaz a szennyvízkezelés maradványa, az úgynevezett bioszolidot szinte teljes egészében elpusztult, újrahasznosítható baktériumok alkotják.


Így néz ki a megtisztított, talajjavításra alkalmas szennyvíziszap.

A hagyományos kezelési eljárás során a fenti nehézfémek eltávolítása jellemzően kémiai úton zajlik, például savakkal, azonban a módszer meglehetősen költséges, arról nem beszélve, hogy a keletkező végtermék ugyancsak veszélyes, ezért alkalmatlan az újbóli mezőgazdasági hasznosításra. A FAMU-FSU kutatói kiszámították, mekkora külső energia hozzáadásával lehetséges leválasztani a baktériumokhoz kapcsolt nehézfémeket, illetve olyan folyamatot kerestek, ami ezt a szerves anyagok kárba veszése nélkül biztosíthatja. - írja a Phys.org.

Gang Chen éppen a konyhában tartózkodott, amikor megakadt a szeme a mikrohullámú sütőn. Arra gondolt, vajon milyen hatással lehetnek a mikrohullámok a szennyvíziszapra? Nem sokkal később kollégáival nekiláttak az első tesztelésnek, és láss csodát, a módszer működött;

a baktériumok és nehézfémek közti kötéseket felszakította a mikrohullám, a szerves anyagok ellenben sértetlenek maradtak.

Ráadásul kísérletük jóval kevesebb kémiai kezelést igényelt a hagyományos eljárásnál. Leegyszerűsítve a mikró segítségével a nehézfémek mennyisége a talajjavítók számára meghatározott határérték alatt maradhat.  A módszer további előnye, hogy az idővel kiválthatná a kémiai úton előállított műtrágyahasználat jelentős részét, mindez pedig hatalmas környezetvédelmi előrelépés lenne. Chenék jelenleg a nehézfémek mintegy felét képesek kivonni az iszapból, céljuk azonban a minimum nyolcvan százalékos tisztulási arány elérése.

(Fotó: FAMU-FSU)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Először dokumentáltak ilyesmit: kifordult magából a földkéreg Spanyolországnál
Először dokumentáltak ilyesmit: kifordult magából a földkéreg Spanyolországnál
Kifordult magából a Föld – már nem átvitt értelemben, hanem szó szerint: egy kéregtábla teljesen átfordult Granada közelében.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.