Hatvanhat millió évvel ezelőtt egy aszteroida becsapódott a Földbe, és hatalmas, 8 km átmérőjű krátert hagyott maga után – mint azt a CNN írja azonban: ez az aszteroida nem az az égitest volt, amely a dinoszauruszok idején masszív fajkihalást indított el. Az eddig ismeretlen becsapódás után maradt nyomot ugyanis most fedezték fel 400 km-re Nyugat-Afrika partjaitól. Viszont ez az égitest nagyjából akkor csapódott be, mint a másik. Éppen ezért az újonnan felfedezett Nadír-kráter hozzáadhat valamennyit a Föld azon kataklizmájával kapcsolatos ismereteinkhez is.

Talán egy titokzatos égitest miatt, de huszonhétmillió évenként masszív fajkihalás söpör végig a bolygón Sötét anyagot, rejtélyes, aszteroidákat eltérítő barna törpét és a földi vulkanikus tevékenységet, illetve ezek valamilyen érthetetlen együttállását sejtik Föld ciklikus tömeges fajkihalásának a hátterében. A talán most zajló kihalási esemény azonban különbözik az eddigiektől.

Az ilyen kráterek felfedezése mindig nagyon fontos, mert ezek a becsapódások relatíve ritkák a Föld történelmében – nyilatkozott a CNN-nek egy szakértő. Jelenleg kevesebb mint 200 olyan krátert ismerünk, amelyet biztos, hogy egy Földbe csapódó égitest hagyott maga után. A Nadír-kráter másik érdekessége azonban, hogy a víz alatt található – amire pedig tényleg csak pár példát ismerünk. Mint a szakember fogalmazott:

„Egy ekkora víz alatti becsapódási kráter tanulmányozása segítene megértenünk az óceáni becsapódások folyamatát, amelyek a leggyakoribbak ugyan, de a legkevésbé felfedezettek vagy megértettek.”

A kráter 8 kilométer széles, és valószínűleg egy több mint 400 méter széles aszteroida okozta. Habár ez sokkal kisebb égitest volt, mint az a város méretű aszteroida, amely a 160 kilométer széles Chicxulub-krátert hagyta maga után, amely a mai Mexikó partjainál csapódott be, és amely a bolygó nagy részén tömeges kihalásához vezetett, mégis meglehetősen méretes objektum lehetett. Maga a becsapódás pedig legalábbis az Atlanti-óceánon és környékén súlyos következményekkel járhatott: ilyen volt a 6,5-7-es erősségű földrengés, de magát a légrobbanást a bolygón mindenhol hallani lehetett, a kráter körül pedig körülbelül 1 km magas szökőár indulhatott el.

A kráter korára a lokális mikrofosszíliák alapján következtettek – de a pontos életkor kapcsán lehetséges egy egymillió év körüli tévedési tartomány. Hogy ezek alapján az ezt okozó égitestnek lehetett-e valami köze a Chicxulub-krátert maga mögött hagyó aszteroidához, arra a kérdésre a válasz az, hogy lehetséges. Mindenesetre az ekkora, Földbe csapódó aszteroidák elég ritkák – hasonló eseményre csak 700 ezer évenként kerül sor nagyjából. Ha pedig akad kapcsolat a két égitest között, akkor nem kizárt, hogy a Nadír-krátert okozó aszteroida egy nagyobb aszteroida szétesésének az eredménye lehet a Föld közelében – és a különálló töredékek a Föld keringése során szétszóródtak, de az is lehetséges, hogy az égitest egy hosszabb ideig (1 millió éven át) tartó zápor része volt. A dolgok tisztázása érdekében a felfedezés mögött álló Uisdean Nicholson, az edinburghi Heriot-Watt Egyetem adjunktusa szerint fontos lenne megértenünk, hogy mi történt akkoriban a belső Naprendszerben. Ha viszont a két becsapódás közt akad kapcsolat, akkor nem kizárt, hogy fogunk még több krátert is találni. Kérdés az is, hogy pontosan milyen hatása lehetett több, egymást követő becsapódásnak a bolygónkra.

(Kép: Pixabay/MasterTux)