Tavaszi nagytakarítás a Nemzetközi Űrállomáson

2020 / 04 / 09 / Felkai Ádám
Tavaszi nagytakarítás a Nemzetközi Űrállomáson
Ki hinné, hogy egy űrállomás iszonyat szutykos is tud lenni? Pedig sajnos ez a helyzet: 1998-ban, amikor a Mir űrállomást 12 év után kivonták a szolgálatból, alaposan átvizsgálták az egészet, és borzasztóan sok mocsokságot találtak rajta.

Eddigre a Mir űrállomáson rendszeressé váltak az áramkimaradások, a számítógépek megbízhatatlanokká váltak, és a klímarendszer is szivárgott.


A teljesen kiépített Mir 1996-ban

Amikor a kozmonauták szó szerint a dolgok mögé pillantottak, és felnyitották az egyik karbantartási panelt, több focilabda méretű, lebegő sárgömböt találtak. Amikor ezeket megvizsgálták, csak szaporodtak a rossz hírek: a sáros gömbök tele voltak baktériumokkal, gombákkal és atkákkal. Ám ennél is nagyobb bajt jelentettek azok a mikroorganizmusok, akik jó étvággyal csócsálták a gumiszigetelést az űrállomás ablakai körül, illetve azok a savképző élőlények sem jöttek jól, amelyek a kábelezést pusztították.

Az élet utat talál magának. Ám egy űrállomáson ez nem feltétlen ad okot a boldogságra – ahogy azt több horrorfilmből is tudjuk.

A fentiek különösen annak tükrében elgondolkodtatóak, hogy amikor a Mir moduljait kilőtték, azok lényegében sterilek voltak – műteni lehetett volna bennük. Tehát ez a sok-sok élőlény a személyzettel került fel a 12 év során.


Az ISS alapszerkezete

Természetesen a dolog nem úgy történt, mint egy sci-fi horrorban, ezek a lények minden emberi szervezetben előfordulnak, és általában kifejezetten hasznos a jelenlétük, elég csak a bélflóránk baktériumaira gondolnunk. A jelenlegi kutatások azonban éppen arra koncentrálnak, hogy az űr szélsőséges körülményei miként változtathatják meg ezeket a mikroorganizmusokat.

A hasonló kutatásoknak amúgy már ideje volt, tekintve, hogy az ISS idén novemberben lesz húsz éves. Ennyi idő alatt pedig nagyon sok csúnyaság fejlődhet ki a fedélzeten.

Ha ez nem lenne elég, éppen egy világjárvány terjed a Földön, szóval különösen aktuális a kérdés: miként tartunk tisztán egy egész űrállomást? Elég hozzá egy flakon Domestos?


Akadnak különbségek: így ég egy gyertya a Földön és az ISS-en

A kutatók arra jutottak, hogy a Nemzetközi Űrállomáson az asztronauták és kozmonauták 55 különböző mikroorganizmus stabil populációjával kénytelenek megosztani az életterük.

A stabil populáció arra vonatkozik, hogy ezek a baktériumok, gombák, penészgombák és vírusok teljesen jól adaptálódtak az űrállomás környezetéhez. Ez szerencsére nem jelenteti, hogy rezisztenssé váltak volna az antibiotikumra, vagy egyéb módon veszélyeztetnék a legénység egészségét, hanem, hogy nagy általánosságban jobban hozzászoktak a fémes felszínekhez.

Ez utóbbi tulajdonságuk viszont hosszútávon veszélyeztetheti az ISS működését, mint történt az a Mir és a szigetelést felfaló, kábeleket pusztító mikroorganizmusok esetén.

Ezek után térjünk is rá arra, hogy miként védekezik ez ellen a legénység! Mivel az nem jön szóba, hogy hívjanak egy takarítóvállalatot, az űrhajósok kénytelen saját kézbe venni a seprűt. Pontosabban a törlőkendőt és a porszívót.

Az asztronauták és kozmonauták hetente egyszer, beosztás szerint végzik el a nagytakarítást. A különböző felületeket mikrobák elleni szerekkel kezelt törlőkkel tisztítják meg, a nagyobb darabokat (ezek akár keringhetnek is) pedig porszívóval szívják föl.

A heti teendőkön kívül akad napi takarítás is – ez a konyhák tisztítását jelenti, és a különböző testedzéshez használt felszerelések takarítását, mivel ez utóbbiak az izzadtság miatt könnyen bepenészesedhetnek.

 


Az ISS-t két évtized alatt fokozatosan építették fel

Budapest forgalmasabb részein különösen nagy problémát jelent a por. A Nemzetközi Űrállomáson viszont a por nem rakódik le minden vízszintes felületre (hiszen nincs gravitáció), ehelyett szépen felhalmozódik a szellőzőkben. Ez utóbbiakat jellemzően szűrőkkel tartják tisztán, és szűrőkkel fertőtlenítik a vizet is.

A Mir példája már a mérnökök szeme előtt lebegett, amikor az ISS-t megtervezték, vagyis a Nemzetközi Űrállomás kialakítása már kevésbé kedvez annak, hogy a mikroorganizmusok szabadon tenyésszenek benne. Az ISS-en például szárazabb a levegő (a különböző élőlények a nedvességet szeretik), a levegő áramlása is szabadabb, így állandó fuvallatok szállítják a port szellőzőrendszer szűrőihez.

Ez utóbbi megoldás talán a legjelentősebb különbség a Mirhez képest, de ezzel is akad azért probléma: a gravitáció miatt az említett szellők nem csak a port szállítják a szűrőkhöz, hanem minden olyan tárgyat, amely nincs lerögzítve.


Jó étvágyat! Na de ki mosogat ma?

Az ilyen tollakat, szemüvegeket és egyéb tárgyakat tehát a legénységnek kell kiszedniük a szellőzőkből. A jó hír viszont: ha valami eltűnik, mindig tudni, hol kell keresni.

Összességében az ISS jelen pillanatban jól áll – már ami az emberek és a mikroorganizmusok aránylag békés együttélését illeti. A kutatóknak azonban az űrutazások gyarapodásával és a távolságok növekedésével újabb kihívásokkal kell szembenézniük: az ISS relatíve közel kering a Földhöz, de mi történik, ha tartósan távolabb szeretnénk élni ettől a ponttól – a Holdon vagy a Marson?

A Nemzetközi Űrállomás ugyanis a Van Allen sugárzási öv alatt kering, vagyis itt még viszonylag alacsony a sugárzás. A Van Allen öv felett azonban a radioaktív sugárzás erősebb, és a radioaktivitás okozta mutációk akár kiszámíthatatlanul fel is gyorsíthatják a mikroorganizmusok evolúcióját.

(Képkek: wikipedia)

 


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.