A rövidlátás, azaz miópia kialakulása többnyire a szemtengely megnövekedett hosszúságához, vagy a szaruhártya és a szemlencse felszínének túlzott domborúságára vezethető vissza. A rövidlátók a közeli dolgokat élesen látják, ám a távoliak képe nem a megfelelő helyre, hanem a retina elé vetül, amitől a kép homályos lesz. Bár ez ritka, de súlyos esetben a rövidlátás következtében leválhat a retina, ami pedig vaksághoz vezethet.

Napjaink egyik fő problémája a rövidlátók számának rohamos növekedése szerte a világban, a jelenség hátterére azonban mostanáig nincs pontos magyarázat - olvasható az Elemental cikkében.

A rövidlátás is felkerült a népbetegségek listájára

A betegség eredendően genetikai okok miatt jelentkezhet, ugyanakkor bizonyos szokások szintén előidézhetik a szem károsodását. A kutatók szerint az elsődleges ok, hogy minden eddiginél több időt töltünk okostelefonunk, illetve laptopunk képernyője előtt, sokan pedig munka után otthon is folytatják a tevékenységet. Míg második indoknak a bezártságot tartják, vagyis hogy egyre több időt töltünk a négy fal között, és egyre kevesebbet a szabadban. (Pedig a napfény bizonyítottan segít megelőzni a rövidlátás kialakulását.) A fenti okok miatt az USA-ban 1971 óta (az összlakosságra vetítve) húszról negyven százalékra nőtt a rövidlátók aránya.

A fejlett ázsiai országokban pedig a középiskolás diákok több mint nyolcvan százaléka rövidlátó lesz, mire eljön a ballagás.

Magyarországon ugyan nem áll rendelkezésünkre hasonlóan átfogó statisztika, mindenesetre annyi bizonyos, hogy a lakosság mintegy tíz-tizenöt százaléka rövidlátó, ahogy a rövidlátó gyerekek száma is megugrott az elmúlt másfél-két évtizedben. Lisa Ostrin, a Houstoni Egyetem szemgyógyászati kutatója szerint a hanyatló statisztikák összefüggést mutatnak a világ lakosságának elöregedésével is. A problémát pedig tetézi a súlyosan rövidlátók számának rohamos növekedése. 2000-ben a világ lakosságának csupán két százalékát érintette a súlyos fokú rövidlátás, húsz év alatt ez a szám négy százalékra nőtt,

a WHO szerint 2050-re pedig akár a tíz százalékot is elérheti. Ráadásul a rövidlátás egyre korábbi életszakaszban jelentkezik, és egyre gyorsabban súlyosbodik.

"Pár évtizede még a rövidlátó páciensek látása tinédzserként, tizenhárom éves koruk környékén kezdett romlani, majd tizennyolc éves korukra beállt egy közepesen súlyos szintre. Manapság viszont gyakran már hétéveseknél a tizennyolc évesekre jellemző rövidlátást tapasztalunk" – mondja dr. Langis Michaud, a Montreali Egyetem szemészprofesszora.

Fontos lenne idejében felismerni

A miópia korrigálása fénytörő lencséjű szemüveggel vagy kontaktlencsével a legegyszerűbb, de a legfontosabb mégis a tünetek kezdeti stádiumban történő észlelése. A szülőknek ezért érdemes a gyerekeket minél korábban, de legkésőbb iskolakezdéskor elvinni látásszűrésre, mivel a rövidlátás iskolás éveik alatt is számos problémát okozhat: a diákok nem látják jól a táblát, így a pontos jegyzetelés és odafigyelés egyaránt nagyobb erőfeszítést igényel tőlük.

Kutatások szerint azonban nemcsak a képernyő, az intézmények is felelősek lehetnek az egyre korábban kialakuló és egyre súlyosabb rövidlátásért.

Mivel az oktatásban egyre nagyobb hangsúly esik a digitális eszközhasználatra, így a tanulók a tanulás és a házi feladat megírásánál is sok időt monitor vagy telefonkijelző előtt. Emellett az utóbbi évtizedekben számottevően nőtt a házi feladat mennyisége, vagyis a diákok több időt töltenek füzetek, könyvek fölött görnyedve az idősebb generációkhoz képest. Mindemellett a napfény hiányát is betudhatjuk kiváltó tényezőnek, manapság ugyanis mindannyian jóval kevesebb időt töltünk a természetben.

Pedig egyes kutatások szerint a napfénnyel való huzamosabb érintkezés lassítja a szemtengely nyúlását – mondja dr. Scott Read, az ausztráliai Queensland Egyetem oktatója, vagyis az segíthet megelőzni a rövidlátás kialakulását.

A pontos mechanizmus ugyan még ismeretlen a tudósok számára, mindenesetre ezzel kapcsolatban már többféle elméletet is felállítottak. Az első szerint napfény hatására dopamin és más hasznos vegyületek keletkeznek a retinában, ami lassítja a tengelynövekedést. Míg egy másik okfejtés szerint a napfény segít a szervezet belső biológiai órájának szabályozásában, és gátolja a lefekvés előtti számítógépezés, telefonozás szemre gyakorolt negatív hatásait. Ostrin összetett dolognak tartja a jelenséget: a gyerekek látásromlását például befolyásolja a képernyő vagy füzetek felett eltöltött idő, hogy milyen gyakran és milyen hosszan tartanak szünetet tanulás közben, illetve mennyi időt töltenek el a szabadban.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Először is ne terheljük túl szemünket, helyette rendszeresen iktassunk be szünetet a tanulás, számítógépezés, okostelefonozás között – javasolja Tamara Oechslin, az Alabamai Egyetem munkatársa. Szerinte minden korosztály alkalmazhatja az úgynevezett 20-20-20-as szabályt, ami annyit tesz, hogy húszpercenként egyszer felpillantunk a képernyőről, és legalább húsz másodpercen keresztül fókuszálunk egy tőlünk körülbelül hat méterre található objektumra. Ezáltal ellazul a szem, és átfókuszál a látás. Illetve már azzal is sokat tehetünk szemünk egészségéért, ha munka közben minél távolabb helyezzük magunktól a monitort ahelyett, hogy 'belebújnánk'. Nagyítsuk a szöveget, képet, hogy ne kelljen centikről bámulni őket. Valamint érdemes lejjebb tekerni a képernyő fényességét, és villanyt kapcsolni vagy ablakot nyitni, hogy ne a képernyő legyen a helyiség legélénkebb fényforrása. A legjobb megoldás mégis az, ha nem fosztjuk meg magunkat teljes egészében a napfénytől, és rendszeresen ellátogatunk a természetbe.

(Fotó: Getty Images Hungary, Pixabay)