Furcsa belegondolni, hogy tizenöt éve bárkinek felkaptuk a Nokiáját, megnyomtuk, hogy menü csillag, és azt csináltunk a készülékkel, amit akartunk. Mi például, bár az már húsz éve volt, rendszeresen arabra állítottuk a barátaink telefonján a menü nyelvét, ami nem is igazán vicces, cserébe elsőre kifejezetten nehéz visszaállítani, de másodjára se nagy öröm. Ma, amikor nem csak a jachton kábózó politikusoknak van féltenivalójuk a telefonjukon - családi fotók, netbank hozzáférések, kár sorolni -, mindenkinek muszáj jelszóval védenie a telefonját. És az a jelszó lehetőleg ne 1984 legyen, különösen, ha 1984-ben születettél.
iOS
A Beállítások alkalmazás harmadik blokkjában laknak a biztonsági beállítások: itt tudjuk megadni, hogy mi legyen a hatszámjegyű jelkódunk, hogy az arc- vagy ujjlenyomat alapú azonosítás mihez engedjen minket hozzáférni a telefonunkon, illetve, hogy mik azok a funkciók (Siri aktiválása, válasz SMS írása, stb), amiket belépés nélkül rögtön el lehessen érni a telefon nyitóképernyőjéről. Az oldal alján még azt is megadhatjuk, és érdemes is, hogy tíz sikertelen kísérlet után a telefon töröljön le minden adatot - aggódni nem kell a részeg nyomkodás vagy a gyerek előtt hagyott készülék miatt, a rossz próbálkozások közt egyre több időnek kell eltelnie, amíg a telefon nem engedi próbálkozni a részeg / kiskorú / rosszindulatú elkövetőt.
Android
Szintén a Beállítások alkalmazásban, a Biztonságnál találjuk, hogy a készülék milyen biometrikai (arc, ujjlenyomat) és jelkódos megoldásokat használjon. A képernyőlezárás típusához is innen juthatunk el: lehet egy négyzetrácsos mezőn rajzolt minta (hátrány: nehéz elmagyarázni másnak, előny: nehéz elkotyogni másnak), klasszikus jelszó és számalapú kód is.
A Rakéta azt mondja, hogy
Állíts be egy bonyolult, csak itt használt, hatszámjegyű kódot - és amit nem muszáj, ne engedélyezz enélkül. Az a fél másodperc mínusz, ami alatt bepötyögöd a kódod, rendkívül sok fejfájástól szabadít meg - és az arc- vagy ujjlenyomat alapú azonosítással ellentétben sokkal nehezebb arra kényszeríteni, hogy bárkinek feloldd a telefonod. Ha a kódpötyögést macerának érzed, akkor új iPhone-okon válaszd a FaceID-t, régebbi iPhone-okon és Androidon az ujjlenyomat-alapú azonosítást.
A jelszavak biztonsága pont onnan indult, mint a készülékeké, de sajnos le is ragadt ugyanott - nagyjából ott tartunk, mintha parkoláskor szinte mindenki a kocsiban hagyná a slusszkulcsot, de a biztonság kedvéért lehúzná az ablakot, kinyitná az ajtót, és a gyújtást se venné le. Troy Hunt, aki kiszivárgott jelszó-adatbázisokkal dolgozik, össze is állította a legrosszabb rossz jelszavak listáját, ami egészen addig nagyon vicces, amíg nem látjuk rajta a sajátunkat:
123456
123456789
qwerty
password
111111
12345678
abc123
password1
1234567
12345
Szerencsére léteznek már appok, amik helyettünk kitalálnak valami jó nehéz jelszót, aztán le is mentik azt, hogy ne kelljen megjegyezni, viszont mindig kéznél legyen - így nem akkora vész, ha valahogy kikerül az Amazon jelszavunk (mondjuk valami ilyesmi: bgkjrgG%%4), mert az nem lesz ugyanaz, mint a facebookos (p3zt79hgr=). Az iOS mindezt már magától is el tudja végezni, de Androidon és Apple készülékeken is jó megoldás lehet az ingyenes Lastpass vagy a fizetős 1password.
A Rakéta azt mondja, hogy
A legfontosabb jelszavaid (Google / Apple ID, email, netbank) legyenek egyediek, bonyolultak és ne írd fel őket sehova. Minden mást tárolj a Lastpass-ben vagy a 1passwordben - és persze az azokhoz tartozó “mesterkulcsot”, vagyis az appot nyitó jelszót is nagyon körültekintően válaszd és őrizd meg.
Persze a kapucnis sapkában energiaitalozó hackerek helyett sokkal jellemzőbb támadói is vannak a telefonjainknak: sokadik korsó sörök, taxi- és villamosülések, lelkes, és a kelleténél ügyesebb zsebtolvajok. A sör ellen nem jó védekezni, a többi ellen nehéz, de szerencsére az elhagyott telefonokon is tudnak már jól-rosszul segíteni a rajtuk futó rendszerek. Androidon a Beállítások alatt a “Find my mobile”, iOS-en a “Find my” alkalmazás segít abban, hogy ha akaratunkon kívül távol kerülünk a telefonunktól, ne kelljen halálra rémülnünk. A lakásban elhagyott eszközöket remekül meg lehet csipogtatni egy másik telefonról vagy számítógépről, az ellopott készülékeket (míg a tolvaj elérhetetlenné nem teszi azt) lehet követni, illetve le lehet törölni távolról.
A Rakéta azt mondja, hogy
Nem kérdés: muszáj bekapcsolni. Ha a Google / Apple ID jelszavad biztonságos, akkor attól se kell, hogy tarts, hogy más így fogja figyelgetni, hogy merre jársz.
Azzal, hogy milliárdok nyomkodnak ma már okoseszközöket, amiket háromévente le is cserélnek, muszáj volt megugraniuk a gyártóknak, hogy egyszerűen lehessen elmenteni, majd szükség esetén újra felhasználni a telefonon lévő adatokat. Korábban örültünk, ha a telefonkönyvünket sikerült átmenekíteni, ma már a játékokat is pontosan onnan folytatjuk az új telefonon, ahol abbahagytuk a régin.
iOS
A Beállítások app legtetején, az Apple ID részbe belépve, az iCloud menüpont alatt bujkál a Biztonsági mentés. Mivel az Apple minden fiókhoz ad 50GB ingyen tárhelyet, ezért érdemes automatikusan oda menteni a telefon adatait - ezt otthon, töltőn és WiFin hagyva a telefon szépen meg is csinálja mindig magától. Ha új iPhone-ra költözik az ember, akkor csak belép az Apple ID-jával, és onnan folytatja a telefon használatát, ahol abbahagyta.
Android
A Beállítások alkalmazásban, a Google fül alatt lehet megtalálni a biztonsági mentéseket. A modell hasonló, mint az iPhone-oknál: az ingyen tárhelyen, amit a Google ad, kényelmesen elfér minden olyan adat, ami fontos a telefonról.
A Rakéta azt mondja, hogy
Szintén kötelező. Ha nem a paranoia miatt, akkor azért, hogy az új telefont fél óra legyen belakni, ne egy teljes hét.
Ritkán van az ember életében olyan, hogy egy apró erőfeszítésért végtelen nyugalmat kap, ez viszont pontosan ilyen helyzet. Addig tart, mint bekapcsolni a biztonsági övet - és pont annyira örül neki az ember, amikor egyszercsak koccan egyet. Ami bárkivel megeshet.