Tengerparton elszórt szemétből épít hulladéktárolót egy brit cég
2021 / 02 / 03 / Perei Dóra
Tengerparton elszórt szemétből épít hulladéktárolót egy brit cég
A 2 Minute Foundation munkatársai megtalálták a módját, hogy hogyan hasznosíthatnák a tengerparti szemetet mindennapi munkájuk során – írja a BBC. A szakemberek célja kétperces akciókkal begyűjteni a hulladékot, melyhez bárki által szabadon hozzáférhető tisztítóállomásokat helyeznek el szerte a parton.

Martin Dorey, a szervezet vezérigazgatója és alapítója szerint a begyűjtött hulladék jobb helyre is kerülhet a lerakóknál, az óceánról nem beszélve. Az alapítványnál ezért silány minőségű, nem újrahasznosítható szemetekkel kezdtek el dolgozni. A hulladékot összepréselik, majd az anyagból szemétgyűjtő-állomásként funkcionáló lapokat alakítanak ki. Ezekre aztán lapokat zsákokat, kesztyűket és fogókat is illeszthetnek. Dorey szerint ily módon hasznossá tehetik az egyébként teljesen értéktelen hulladékot. Dorey 2007-ben szervezett először parttisztító akciót, és azóta is azon dolgozik, hogy miként lehetne hasznot húzni abból a tetemes mennyiségű hulladékból, ami sosem kerülhet újrahasznosító üzembe.

1816 konténer hullott az óceánba, köztük sokban veszélyes anyagok voltak A japán lobogó alatt közlekedő ONE Apus konténerszállító teherhajóról veszélyes anyagok is az óceánba kerülhettek.

A 2 Minute Foundation szerint a koronavírus-járvány elvette az emberek kedvét a szemétgyűjtéstől, mert attól tartanak, hogy a hulladékokon megtapadhatnak a kórokozók. Az alapítványnál azonban úgy vélik, hogy a bolygó megtisztítását a pandémiának sem szabad felfüggesztenie, a projekthez ugyanakkor megfelelő felszerelés sem árt. A szervezetnek jelenleg kilencszáz hulladékból készített állomása van az Egyesült Királyság és Írország területén, a jövőben pedig növelni szeretnék ezt a számot.

Az óceáni hulladék az egészségünket is gallyra vágja

A különféle alapítványok és szervezetek rendszeresen felhívják figyelmünket a Föld vizeiben gyűlő szemét veszélyességére, beleértve az emberi egészségre gyakorolt hatását is. Mindenekelőtt érdemes tisztázni, mit is értünk óceáni szennyezettség alatt: legegyszerűbben mérgező fémek, műanyagok, mesterséges vegyszerek, kőolaj, városi és ipari szeméthalmok, növényvédő szerek, gyógyszermaradványok, mezőgazdasági melléktermékek, illetve szennyvíz komplex keverékeként jellemezhetnénk. Az óceáni hulladék több mint nyolcvan százaléka a partról származik, és folyókon, vízhozamokon, a légkörön keresztül, mikroszemcsék formájában, vagy közvetlenül kerül a mélybe. A szennyezettség mértéke a partok környékén a legsúlyosabb, illetve leginkább az alacsony- és a közepes-jövedelmű országokat érinti. Az óceánok szennyezettsége ugyanakkor messze túlmutat a nyílt óceánon, és érinti a legmélyebb óceáni árkokat és a távoli szigetek partjait is.

A tengerben landolt vegyi anyagok és műanyagok bekerülnek a táplálékláncba, ami előbb-utóbb hozzánk, emberekhez is elér. A problémával tehát nemcsak a tengerpartokon élő lakosság szembesül, hanem mindazok, akik alkalmanként szívesen fogyasztanak halat vagy tenger gyümölcseit. A vizet szennyező rovarirtó szerek, ólom és más nehézfémek a szervezetünkbe kerülve hormonális problémákat okoznak, kihatnak a nemzőképességre, idegrendszeri károsodást okozhatnak és károsíthatják a vesét. A környezetvédő aktivisták ezért nem győzik hangsúlyozni, hogy nem azt kellene kétszer meggondolni, hogy eszünk-e tengeri halat, sokkal inkább, hogy mikor mondunk le végre az egyszer használatos műanyagok kényelméről.

Mit tehetnek a politikusok, és mit tehetünk mi?

Bár a jelen tanulmány eredményei nem túl biztatóak, jó hír, hogy az óceáni szennyezettség kontrollálható és megelőzhető, legalábbis a jövőnk szempontjából. Az egyszer használatos műanyagra vonatkozó tiltások, és a hulladék hatékonyabb szelektálása - különösen a műanyagé -, egyaránt elősegítheti a védekezést földön, vízen és levegőben. Az USA például mostanra hetven százalékkal csökkentette légszennyező tevékenységét az 1970-ben életbe lépett "Tiszta Levegőért Törvény" (Clean Air Act, CAA) életbelépése óta. De természetesen az óceánok tisztítása céljából is világszerte rengeteg projekt zajlik: Amerikában például a massachusettsi Boston kikötőt, illetve a hong kongi Victoria kikötőt mostanra teljesen hulladékmentesítették. Vagy ott vannak a veszélyeztetett korallzátonyokra irányuló mentőakciók, hiszen azok szintén fontos szerepet töltenek be a bolygó ökoszisztémájában.

Persze nem csupán a kormányok és nagyvállalatok érhetnek el változást, a fogyasztói igények megváltozására és az emberek hangjára is szükség van.

Végleg le kellene számolnunk az egyszer használatos műanyagokkal, műanyag zacskó helyett vászontáskát használni, kulacsból - több csapvizet - inni, a szívószálat pedig elfelejteni. Ha a tengerparton vagy a vízben szemetet látunk, gyűjtsük össze és dobjuk ki, hiszen lehet, hogy ezzel életet mentünk. A Greenpeace azt tanácsolja, hogy a gyártó márkajelzésével ellátott hulladékra bukkanunk, fotózzuk le, és töltsük fel a netre az #IsThisYours (#EzATied) hashtag használatával. Plusz rengeteg, a bolygó vizeinek megmentését szolgáló petíciót aláírhatunk. És ne feledjük, hogy minden apró lépés számít, amit a fenntarthatóbb jövőért teszünk.

További cikkek a Rakétán:

Valóban véget vethetünk a túlhalászatnak és a műanyagszennyezésnek mindössze tíz év alatt? Mi a közös Kanada nyugati, a távoli trópusi japán szigetek és az apró délkelet-ázsiai partokban? Az elszórt műanyaghulladék. És akkor még nem említettük a(z) (illegális) halászatot, amely a Föld számos részén ugyancsak szennyezi a vizet. Bár a megoldás kézenfekvő, a világ vezető nagyhatalmai mostanáig nem igazán tettek számottevő lépéseket efelé.  

Az újrahasznosított műanyag nem menti meg a bolygót, de a cukoralapú szövet talán fordíthat a dolgon Ha pár éven belül sikerül piacra dobni egy valóban környezetbarát, száz százalékban lebomló szövetet, akkor akár otthonunkban is komposztálhatjuk megunt, feleslegessé vált ruháinkat, majd a végtermékkel táplálhatjuk növényeinket.

Egy Google Chrome kiterjesztés több mint 100 tonna tengeri műanyag szemetet számolt fel A műanyag hulladék mára az óceán szinte minden területére eljutott. Évente 8 és 12 millió tonna műanyag kerül az óceánjainkba, ami nem csak sokféle tengeri állat életét veszélyezteti, de hosszú távon a saját életünket is, amikor mikroműanyagokra bomlik, amelyek bejutnak ivóvízünkbe, ételeinkbe, sőt a belélegzett levegőnkbe is.

(Fotó: 2 Minute Foundation Blog)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.