A Dzsószer-piramist, Egyiptom legrégebbi piramisát, egy, a korszakban példátlan hidraulikus emelőrendszerrel építhették meg – állítja Xavier Landreau, a francia CEA Paleotechnic Intézet munkatársa és kollégái a 2024. augusztus 5-én a PLOS ONE-ban megjelent tanulmányukban – írja a sajtóközlemény.

Dzsószer fáraó lépcsős piramisa, a szakkarai nekropolisz leglátványosabb építménye, az i. e. 27. században épült és korának legmagasabb, 62,5 méter magas épülete volt, egyben a világ legrégibb nagyméretű kőépülete. A III. dinasztia legjelentősebb uralkodója, Dzsószer fáraó építtette, tervezője pedig Imhotep, a világ első ismert tudósa, aki később istenként tiszteltek. A piramis hat egymásra épített masztabából áll, és Imhotep újítása révén indította el az egyiptomi építészet gyors fejlődését. A piramiskörzetet egy 8 méter magas fal veszi körül, amely számos építményt tartalmaz, köztük ünnepségek rendezésére és a halottkultusz céljára szolgálókat. Ez a terület a memphiszi nekropolisz részeként 1979 óta az UNESCO világörökség része, és jelentős szerepet játszott a klasszikus piramisforma kialakulásában, amelynek csúcspontja a gízai nagy piramis lett.

A mostani, interdiszciplináris elemzésben a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Gisr el-Mudir nevű, eddig nem egészen tisztázott célú építmény a közelben “ellenőrző gátként” szolgálhatott a víz és az üledék felfogására. A piramison kívül ásott rekeszek pedig valójában szintén vízkezelő létesítményként működhettek – itt tisztult ki az üledék a folyóvízből, ahogy a víz áthaladt az egyes rekeszeken.

A tanulmány szerint a tisztítási folyamatot követően a víz beömlött a piramis aknáiba, és hidraulikus nyomással emelhette fel az építőköveket. Bár további kutatásra van szükség annak meghatározásához, hogy a víz pontosan hogyan keringett ezeken az aknákon keresztül, illetve kérdés az is, hogy akkoriban a víz miként volt a környéken elérhető, a kutatók azt feltételezik, hogy ez a hidraulikus liftrendszer az egyéb, már ismert építési módszerek, például a rámpák kiegészítesékent szolgált.

A kutatók mindehhez a következőket tették hozzá:

“A nemrég alapított Paleotechnic kutatóintézet és több nemzeti laboratórium (INRAE, Orléans-i Egyetem) együttműködésének eredményeként felfedeztek egy gátat, egy vízkezelő létesítményt és egy hidraulikus felvonót, amelyek lehetővé tették a szakkarai lépcsős piramis megépítését.

Ez a munka új kutatási irányt nyit a tudományos közösség számára: a hidraulikus erő felhasználását az egyiptomi piramisok építésében.”

(Kép: Dzsószer fáraó piramisa, forrás: wikipedia/Buyoof, CC BY-SA 3.0)