Tényleg nem keveredik egymással az Atlanti- és a Csendes-óceán vize?

2022 / 11 / 29 / Felkai Ádám
Tényleg nem keveredik egymással az Atlanti- és a Csendes-óceán vize?
Látszólag óceán és óceán közt nincs nagy különbség, hiszen csak jött az ember, és elnevezett egy darabnyi sós vizet, ahogy az épp neki tetszett.

Amennyiben viszont konkrétan az Atlanti- és a Csendes-óceánt vizsgáljuk, azt találjuk, hogy több videót is publikáltak az elmúlt időszakban, melyeken ezen óceánok közt húzódó, szabad szemmel is jól látható, vízi határvonal húzódik. Ha tehát arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyi igaz ezekből a felvételekből, illetve magából a feltételezésből, hogy az óceánok vizei nem keverednek egymással, akkor a kérdést több szempontból is körbe kell járnunk.

Földrajz és etimológia

Való igaz, hogy a két szóban forgó óceán elnevezése véletlenszerű. Az „Atlanti” szó az ógörögöktől ered, első ismert példája a Kr.e. 640 – Kr.e. 549 élt Sztészikhorosz, görög költőnél maradt fent, de később, Kr.e. 450 körül Hérodotosz is használta Atlanti-tengerként. Hérodotosz a nevet arra a vízre használta, amely Héraklész oszlopain túl nyúlik el, és minden földet körbevesz, és ilyen értelemben Atlaszra, a titánra utalt, aki az egeket, végső soron a Mindenséget tartotta. A görögök ennek a víznek a leírására egyébként még Ókeanosz isten nevét is használták, amolyan mindent körbefolyó Világóceán értelemben. A Csendes-óceán neve pedig még ennél is frissebb, Magellán nevezte el ezt a vizet a kedvező széljárás miatt Mar Pacífico-nak, tehát nagyjából Nyugodalmas-tengernek, és a hazai névváltozat is ennek a fordítása.

Földrajzi szempontból óceánnak egyszerűen egy óceáni kéreg feletti víztömeget nevezünk, és ezek valójában a görög felfogáshoz hasonlóan egyetlen, összefüggő Világóceánnak számítanak.

Különbségek a két óceán között

Úgy tűnik tehát, hogy megnyugtatóan rendeztük a kérdést: valójában egy óceán létezik, bármiféle, látványos határ nélkül. Bár részben tényleg ez a helyzet, ez nem jelenti, hogy ne lenne adott esetben különbség az egyes óceánok közt. Például a szóban forgó két óceánt, pontosabban azok legfelső, egy kilométeres szakaszát már egy 1953-as tanulmány is összehasonlítja. Eszerint a Csendes-óceán felszíne 40 cm-rel magasabban helyezkedik el az Atlanti-óceánnál, valamint az Atlanti-óceán sósabb, és ezért sűrűbb is. A két óceán legmelegebb, leghidegebb, legsűrűbb és legsósabb részei egyaránt az Atlanti-óceánban találhatóak, míg a legkevésbé sűrű és a legkevésbé sós részek a Csendes-óceánon.

Óceánok határán

Az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán határa a Horn-fok szigetnél található, amely a chilei Tűzföld, és így az amerikai kontinens legdélebbi pontja. A két óceán pedig a Drake-átjáróban találkozik egymással. Ezt a helyet spanyolul egyébként Mar de Hoces-nek (Hoces-tenger) nevezik, mivel az angol név Francis Drake-re, Erzsébet királynő legendás házi-kalózára utal, aki épp a spanyol Armada aranyszállító hajóit fosztogatta. Ez az átjáró pedig híresen nehezen hajózható, ami különösen a régebbi korokban volt igaz, a Panama-csatorna megnyitásával azonban az egész Horn-fok elkerülhetővé vált.

A Drake-átjáróban azonban nem fogunk látványos különbséget felfedezni a két óceán között, mivel ez a határ inkább képzeletbeli, mint mondjuk az országhatárok, és nem földrajzilag kijelölt. Ennek ellenére máig fel-felütik a fejük a neten olyan, a lent láthatóhoz hasonló videók, amelyeken állítólag épp ilyen látványos határvonal mutatkozik meg:

Ezekről rendszerint idővel mindig kiderülnek, hogy egyszerű átverések, a fenti videó például az Alaszkai-öbölben készült, ahol a világosabb, az olvadó gleccserekből elfolyó édesvíz ömlik be az óceán sötétebb, sós vizébe. Viszont ezzel még nem válaszoltuk meg, hogy a két eltérő összetételű óceán keveredik-e. Nos, mivel vizekről van szó, nyilván keverednek, méghozzá az egész átjáróban. Azonban az eltérő sűrűség, hőmérséklet, valamint az áramlatok miatt ez nem éppen egy egyenletes vagy békés folyamat, hanem pontosan ezek a folyamatok teszik, és tették különösen a régi korok hajózási technikája mellett olyan veszélyessé, rendkívül nehezen járhatóvá ezeket a vizeket. Ennek köszönhető az is, hogy a Horn-fok körül rengeteg hajótörés történt.

Ez a cikk eredetileg 2021. 03. 19-én jelent meg a Rakétán.

Miért kerülik a repülők, hogy a Csendes-óceán felett szálljanak? Sokat hallani, hogy a légitársaságok járatai, ha lehet, elkerülik a Csendes-óceánt. Mindez nem teljesen alaptalan kijelentés, és elsősroban nem biztonsági kérdések állnak a háttérben.


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.