Tényleg sivatagi lesz az éghajlat 2070-re? Így látja a földtudományi professzor
2020 / 05 / 07 / perei.dora
Tényleg sivatagi lesz az éghajlat 2070-re? Így látja a földtudományi professzor
Az emberek elképesztő teremtmények, hiszen evolúciójuk során már számtalanszor megmutatták, hogy szinte bármilyen éghajlaton megélnek. Gondoljunk csak az északi-sarkvidéken élő inuitokra, vagy az afrikai beduinokra. Egy új tanulmány azonban azt sugallja, hogy az éghajlatváltozás élőlények milliárdjait (beleértve az állatokat és a növényeket) elmozdíthatja a számukra ideális hőmérsékleti tartományból. Amire korántsem vagyunk felkészülve.

A PNAS folyóiratban közzétett tanulmány egy nemzetközi kutatócsoport munkája, vezető szerzője Chi Xu, a Nanjingi Egyetem munkatársa. A szakértők első körben demonstrálták, hogy az elmúlt hatezer év során az emberek többsége olyan régiókban élt, ahol az átlagos éves hőmérséklet mindig tizenegy és tizenöt Celsius-fok közé esett. A jövőbeli éghajlatváltozás azonban befolyásolja ezt az átlaghőmérsékletet, a legszélsőségesebb esetben pedig három és fél milliárd ember kívül esne a tartományon. (Ez jelenleg mindössze néhány sivatagi települést érint.)

"Éghajlati rés"

Az úgynevezett „éghajlati rés” fogalma lényegében a számunkra ideális környezeti tartományt jelenti, melyben az élet szabadon virágozhat. Ez a szféra az idő múlásával azonban megváltozott: amíg őseink éghajlati rését saját fiziológiájuk szabályozta, addig a modern ember számára a huszonegy-huszonhét Celsius-fokos hőmérséklet ideális. Ez az éghajlati tartomány óriási mértékben kibővült, miután a korai ember megtanult bánni a tűzzel, tárolni és szállítani kezdte az ivóvizet, valamint ruhát varrt és házat épített.

Mindez apróságnak tűnik, de végül ezek a fejlemények tették számára lehetővé, hogy az Antarktisz kivételével minden kontinensen letelepedjen.

Körülbelül tízezer éve, a mezőgazdaság elterjedésével aztán tovább szűkült a rés: a jégkorszak végén egyszerre legalább tíz országban megkezdődött az állatok és növények háziasítása, beleértve Ázsiát, Amerikát és Afrikát. Ezen területek mindegyikén megjelentek a mezőgazdasági gazdálkodók, és fokozatosan kiszorították a vadászó és gyűjtögető életmódot folytató bennszülötteket. (A FAO szerint napjainkban a világ élelmezésének hetvenöt százalékát még mindig az a tizenkét növény- és öt állatfaj adja, amelyeket elsőként háziasítottak.) Ahogy a gazdák a melegebb régiókból egyre inkább a mérsékelt területek felé terjeszkedtek, a termelékenység jelentősen megugrott, az élelmiszer-termelés felgyorsulása pedig az emberi populáció növekedéséhez vezetett. A tanulmány többek között arra is rávilágít, hogy manapság két különálló éghajlati résről beszélhetünk: a két csúcs tizenegy és tizenöt, illetve húsz és huszonöt Celsius-fok között van. Ez utóbbi nagyrészt a rendkívül termékeny dél-kelet Ázsia monszun régiókban élő népességnek köszönhető.

Jövőbeli klímarésünk

Ahogy az éghajlatváltozás felmelegíti a bolygót, úgy emelkedik az egyes régiók átlagos éves hőmérséklete is; a tanulmány azt sugallja, hogy szélsőséges esetben a klímaváltozás miatt három és fél milliárd embernek kellene új élőhely után néznie, ha a jelenlegi éghajlati tartományban akarnak maradni.

De még ha sikerül is megvalósítani a kitűzött klímavédelmi célokat, akkor is körülbelül másfél milliárd főnek el kell vándorolnia otthonából.

Mark Maslin, az UCL földtudományi professzora szerint ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a tanulmány a legrosszabb forgatókönyvet vetíti előre, és figyelmen kívül hagyja például az energiatermelés hatékonyságáért tett intézkedéseket, illetve nem tesz említést a technológia és a társadalom dinamikus, adaptív jellegéről sem. Hiszen ahogy az éghajlati zónák eltolódnak, a melegebb éghajlati viszonyok között jelenleg élő társadalmak ismeretei átültethetőek az új régiókba.

Veszélyben a földművelés?

A vizsgálat ugyanakkor egy nagyon fontos kérdést is felvet az élelmiszerellátással kapcsolatban: a világ összes élelmiszerének felét kistermelő gazdaságok termelik, így a legnagyobb energiabefektetést a földművelők munkája jelenti. Az éghajlat felmelegedésével viszont egyre több olyan nap lesz, amikor fizikailag lehetetlen lesz a szabadban dolgozni, csökkentve ezzel a termelékenységet és az élelmiszerellátást. A Lancet klímabizottsága például már kimutatta, hogy 2018-ban több mint százötven milliárd munkaóra kárba veszett a szélsőséges hőmérséklet és páratartalom miatt.

Ez a jövőben megduplázódhat vagy akár négyszeresére is nőhet attól függően, hogy mennyi dolgozója marad a vidéki mezőgazdaságoknak.

Mindent egybevetve a korábbi és az aktuális éghajlati rések megmutatják, hogy a világ jelentős hányada kénytelen lesz elmozdulni jelenlegi élőhelyéről a globális felmelegedés miatt. Valamint kiemeli, hogy a változó éghajlati övezetek többnyire a legszegényebbek, vagyis azok, akik leginkább a földeken dolgozó kistermelők által termelt ételekre támaszkodnak.

(Fotó: Pixabay)


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
AKCIÓS ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÁSOK BUDAPESTEN AKÁR 27 915 000 Ft-tól. TÉLI AKCIÓ A CORDIÁTÓL
Legyen a leggyorsabbak között, és szerezze meg álmai otthonát egyedülálló kedvezménnyel! 2020. december 31-ig kiemelt kedvezménnyel, akár 9% árelőnnyel vásárolhatja meg az ideális lakást kínálatunkból.
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.