Tényleg tűzveszélyesek az elektromos autók?
2020 / 02 / 20 / Rácz Tamás
Tényleg tűzveszélyesek az elektromos autók?
Az elektromos autók két okból szoktak kigyulladni. Vagy baleset következtében, vagy csak úgy. Pont, mint a benzinesek.

Időről időre bejárja a világsajtót egy-egy lángoló villanyautó képe. Az elektromos autók nehezen megérthető motivációjú ellenzői is lelkesen hirdetik, hogy mennyire tűzveszélyesek ezek a kocsik. De tényleg? És ha igen, miért? Az elektromos autók két okból szoktak kigyulladni. Vagy baleset következtében, vagy csak úgy. Nézzük előbb az első lehetőséget!

Baleset utáni tűz

Egy nagyobb erejű ütközésben előfordulhat, hogy megsérül, torzul az akkumulátorok amúgy jól védett hordszerkezete, esetleg egy alkatrész, szilánk nyomul be az akkumulátorcellák közé és okoz zárlatot. Ebben az esetben nagyon valószínű, hogy gyorsan, néhány másodperc leforgása alatt intenzív, nehezen oltható és újralobbanásra is hajlamos tűz keletkezik, ami nem csak a sérült járművet és utasait, de a környezetet is veszélyezteti. Az akkumulátoros elektromos autók pici előnye a benzinesekkel szemben, hogy a szó leglátványosabb értelmében felrobbanni viszont nem szoktak, legfeljebb már a tűz kitörése után robbanhatnak be időnként a keletkező és felgyülemlett gázok. Ugyanakkor a csaknem üres benzintankban lévő benzinpára-levegő keverék vagy  a kiömlött és a roncs körül folydogáló benzin párája nagyon is hajlamos a villámgyors égésre, amit magyarul ugye robbanásnak is hívunk. (Célszerűbb tehát a lassabban égő gázolajjal működő dízelautókat választani karambolozáshoz.) Ha tehát az ütközésben a villanyautóban nem sérültek meg nagyon az utasok, általában van idő kimenekülni a roncsból és kihúzgálni mindenkit, mielőtt úgy istenigazából felcsapnak a lángok.

Így robban fel egy benzines autó:

Így meg egy elektromos:

Ilyen esetekben persze nem lehet a kocsi vagy a gyártó terhére róni a tűz keletkezését, pláne nem lehet azzal jönni, hogy hagyományos kocsik ilyet nem csinálnak, hisz számtalan halálesetet vagy súlyos sérülést okozott már az autózás történetében a megsérült tankból kifolyó és lángra lobbanó üzemanyag is. Mégis el kell ismerni, hogy az elektromos autók ilyen esetekben jelenthetnek nagyobb kockázatot, hiszen nem pár tíz liter durván tűzveszélyes cucc, hanem akár több száz kilogramm tömegű hevesen égő szilárd anyag van bennük, a nehezebben oltható tűz könnyebben gyújthat be más tárgyakat, más autókat maga körül. Az újragyulladás veszélye is magasabb, ezért manapság terjedőben van a tűzoltóknál az a megoldás, hogy elektromos autó-tűz esetén vízzel teli tartályba emelik a füstölgő roncsot pár napra. (Több esetben is előfordult, hogy napokkal az elektromos autó balesete és oltása után gyulladt ki újra a roncs.)

A halálos kimenetelű balesetekben kigyulladt elektromos autók képeivel rémisztgető sajtócikkekre válaszul egyébként a Tesla azt a választ adta, hogy minden általuk vizsgált esetben olyan extrém mértékű gyorshajtás vezetett az ütközéshez, amelynek következményei bármilyen meghajtású autóban halálosak lehetnek. (A Teslák az elektromos autók közül is kiemelkedően nagy számban keverednek ilyen szörnyű esetekbe, de persze az is igaz, hogy kiemelkedően nagy teljesítményű, tehát rossz kezekben veszélyes, ráadásul nagy darabszámban eladott modellekről van szó.)

Na de hogy ne csak szegény Teslát bántsuk, itt egy égő első generációs Nissan Leaf:

Spontán égés

Más a helyzet a maguktól kigyulladó kocsik esetében. Több  fotó, sőt videó is bejárta már az internetet látszólag ok nélkül kigyulladó elektromos Teslákról, az amerikai márka megkönnyebbülésére pedig pár napja az első spontán tűzhalált halt Porsche Taycanról is hírt kaphattunk. Persze ilyesmi nem csak ennél a két márkánál fordult elő. Korábban a Fisker plug-in hibrid autóiról érkeztek lángoló képek, de már túl vagyunk az első hazai Nissan Leaf-tűzön is, ami amolyan kicsit sárga-kicsit savanyú, de a mienk jellegű e-autó-tűz volt. Ebben az abszurd esetben ugyanis nem a nagyfeszültségű lítium-akkumulátor gyulladt ki, hanem az a kis fogyasztókat kiszolgáló 12 voltos ólom-sav akku lett zárlatos és égette meg a kocsi orrát, amilyen az összes dízel vagy benzines kocsiban is van.

Az önmaguktól lángra kapó Teslák és más villanyautók eseteiben a hiba valószínűleg mindig apró gyártástechnológiai hibára vezethető vissza. Ez okozhatja aztán, hogy az elvileg lezárt akkumulátortömbbe nedvesség kerül vagy valamilyen más módon alakul ki zárlat egy akkucellában. Mivel az akkutömb szorosan egmás mellé illesztett cellák sokasága, az első felhevülő-kigyulladó celláról a tűz szinte biztosan átterjed a mellette lévőre és így tovább, a tűz láncreakcióban terjed, amíg le nem ég a kocsi. Vagy el nem oltják.

De nem is kell mindig magának a tömbnek megsérülnie vagy hibásnak lennie a tűzhöz. A lítium-ion cella egy nagyon finom, precízen kialakított kis alkatrész, hiszen könnyűnek és kompaktnak kell lennie. És ebben a törékeny kis testben ott a lítium, amely viszont rémesen reakciókész anyag, ott a kiválóan égő elektrolit (szerves oldószerben oldott lítiumsó), a grafitelektróda... A lítium-ion akku cellái emellett érzékenyek a túlmerülésre, a túl nagy hidegben való töltésre és a túlmelegedésre is, ilyenkor nagy a fizikai elváltozás kialakulásának esélye. Ha bármi baj van, zárlat, membránhiba, a minden egyes cellát külön-külön ellenőrző, túltöltéstől védő elektronika hibája, a gyártás során az elektrolitba kerülő mikroszkopikus fémrészecske, a végeredmény ugyanaz: túlmelegedés egy ponton a cella belsejében, kigyulladás aztán indul a futótűz. És mivel nincs 100%-osan biztos gyártástechnológia, az egyre több elektromos autóhoz készülő egyre több akkucella közé biztosan becsúszik időnként egy-egy pici időzített bomba.

Az esély arra, hogy ez a bomba nálunk legyen, igen kicsi. A cellahiba esélye a legfrissebb becslés szerint, amit találtam, kb. egy a milliárdhoz. Ez aztán nagyon megnyugtató, ha melléteszem, hogy 1:13000-hez az esélye annak, hogy pont belénk csapjon a villám. Ugyanakkor ha azt is melléteszem, hogy egy nagy akkumulátoros új Tesla Model 3-ban 4416 darab cella van és elosztom ezzel a számmal a milliárdot, máris ott járunk, hogy 1:226.000, miközben a Tesla tavaly 300.000 Model 3-at gyártott...

Viszont jó tudni, hogy az öngyulladási képesség sem csupán az elektromos autók sajátossága. A BMW az utóbbi években Észak-Amerikában bejelentett mintegy 90 spontán tűzeset után már milliós nagyságrendű szervizviszahívásnál jár és szegény márka PR-eseinek ilyen hírekkel kell megküzdeniük. A Hyundai-Kia is nemrég hajtott végre egy 187 ezer autós visszahívást tűzesetek megelőzése céljából, és persze mindeni hallott már a szupersportautók tüzes természetéről is, amelynek már külön compilation-videója is van a Youtube-on:

Szóval az autó bonyolult és sajnos meghibásodásra nagyon is alkalmas szerkezet, az autózás pedig veszélyes üzem, ide értve a tűzveszélyességet is, és úgy látszik, ez a két probléma az elektromos mobilitásban is velünk marad. Túlrettegni nem érdemes a dolgot, de azért ha füstölni kezd alattunk a villanyautó, fussunk, amerre látunk!


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.