Termőfölddé alakítja a sivatagi talajt egy norvég startup találmánya

2020 / 08 / 21 / Perei Dóra
Termőfölddé alakítja a sivatagi talajt egy norvég startup találmánya
Az előrejelzések szerint 2050-re mintegy tízmilliárd ember él majd a bolygón, többségük városokban. A nagy kérdés: honnan és miből lesz elegendő élelmiszerük?

Az 1960-as éveket jellemző 'zöld forradalom' idején a gazdák megduplázták a rizs- és gabonatermesztő földeket, melynek következtében több millióan megmenekültek az élelmiszerhiánytól és az éhezéstől. Napjainkban azonban a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az élelmiszer iránti igény lassan kielégíthetetlen lesz, illetve ne feledkezzünk meg a klímaváltozást kísérő szélsőséges éghajlati viszonyokról, amelyek szintén tovább rontják a talajok termőképességét. Lényeg a lényeg: a régi módszer többé nem működőképes.

Szerencsére a segítség már úton van, legalábbis ezt ígérik a norvég Desert Control startup munkatársai, akik megpróbálnak megoldást nyújtani az elsivatagosodásra. Egy kis statisztikai kitérő: az elmúlt években több mint kétmilliárd, valaha termékenynek számító földterület ment tönkre. (Ez kétszer nagyobb Kína területénél.) Mindeközben nemzetközi becslések szerint

2030-ra körülbelül háromszáz millió hektárnyival több földre lenne szükségünk a jelenleginél, ha minden éhes szájat jól akarunk lakatni.

A Deser Control ígérete szerint technológiájuk nemcsak megállítja a talajeróziót, de termékeny talajjá is alakítja a kiszáradt földet.

Miről van szó pontosan?

Amit mindenképp érdemes tudni a homokos, sivatagi talajról, hogy annak vízháztartása állandóan veszteséges, mivel a folyadék - és azzal együtt a tápanyagok - simán kereszülfolynak rajta, és a talajvízbe kerülnek. Megoldásképp a norvégok kifejlesztettek egy LNC (Liquid Nanoclay) nevű anyagot, ami egy másfél nanométeres agyagréteget képez a földben. Ez a bevonat lehetővé teszi, hogy a nedvesség (a víz és a tápanyagok) megtapadjon és felszívódjon a homokban, ideális feltételeket teremtve ezáltal a növények növekedéséhez. Az egész olyan, mintha egy óriási szivacsot helyeznénk közvetlenül a talaj legfelső rétegébe. Az LNC-t hagyományos öntözőrendszerekkel a földbe permetezik, és a talajt az ott termesztett növények gyökérszintjére telítik. A „szivacs” magában tartja a nedvességet, megakadályozva a nedvesség mélyebbre kerülését, ahol már nem érné el a növények gyökereit, mindeközben fokozza a trágya hatásait. Ami még fontos, hogy az LNC teljesen vegyszermentes, csak agyagból és vízből áll.

A legnagyszerűbb dolog vele kapcsolatban pedig az, hogy már hét óra alatt képes termékennyé 'varázsolni' a legszárazabb talajt is.

A Desert Control Abu Dhabi közelében végzett tesztjei során a karfiol- és a sárgarépatermés száznyolc százalékkal nagyobb volt a kontroll területekhez képest, míg az egyiptomi terepi tesztek helyszínén négyszeresére növelték a búza hozamát. Legutóbb pedig görögdinnye, köles és cukkini termesztésére használták az LNC-t egy Dubaihoz közeli sivatagban. Az agyagtalajok egyébként általánosságban véve jó vízmegtartó képességűek és tápanyagokban is gazdagok, problémát többnyire az agyag talajba juttatása okoz, amihez speciális gépek kellenek. A Desert Control eljárása ezzel szemben egyszerű akár a permetezés, ráadásul tízszer kevesebb agyaggal is képesek ugyanakkora földet beteríteni, mint a hagyományos eszközök.


Előtte-utána képek a dubai sivatagról

A startup jelenleg további teszteket folytat az LNC lehetséges hátrányainak felderítésére, illetve azt is ki kell találniuk, hogy hogyan tehetnék költséghatékonyabbá, mivel a gazdáknak jelenleg négyzetméterenként kettő és öt dollár közötti összeget kell érte kicsengetniük, ami jóval több, mint amennyit megengedhetnek maguknak.

(Fotó: Pixabay, Desert Control)


Brazíliában már a cápákban is van kokain
Brazíliában már a cápákban is van kokain
Ez az első eset, hogy szabadon élő cápákban sikerült kimutatni a kokain maradványanyagait – súlyosbítja a helyzetet, hogy az összes vizsgált állatban megtalálták a kábítószer nyomait.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.