Termőfölddé alakítja a sivatagi talajt egy norvég startup találmánya

2020 / 08 / 21 / Perei Dóra
Termőfölddé alakítja a sivatagi talajt egy norvég startup találmánya
Az előrejelzések szerint 2050-re mintegy tízmilliárd ember él majd a bolygón, többségük városokban. A nagy kérdés: honnan és miből lesz elegendő élelmiszerük?

Az 1960-as éveket jellemző 'zöld forradalom' idején a gazdák megduplázták a rizs- és gabonatermesztő földeket, melynek következtében több millióan megmenekültek az élelmiszerhiánytól és az éhezéstől. Napjainkban azonban a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az élelmiszer iránti igény lassan kielégíthetetlen lesz, illetve ne feledkezzünk meg a klímaváltozást kísérő szélsőséges éghajlati viszonyokról, amelyek szintén tovább rontják a talajok termőképességét. Lényeg a lényeg: a régi módszer többé nem működőképes.

Szerencsére a segítség már úton van, legalábbis ezt ígérik a norvég Desert Control startup munkatársai, akik megpróbálnak megoldást nyújtani az elsivatagosodásra. Egy kis statisztikai kitérő: az elmúlt években több mint kétmilliárd, valaha termékenynek számító földterület ment tönkre. (Ez kétszer nagyobb Kína területénél.) Mindeközben nemzetközi becslések szerint

2030-ra körülbelül háromszáz millió hektárnyival több földre lenne szükségünk a jelenleginél, ha minden éhes szájat jól akarunk lakatni.

A Deser Control ígérete szerint technológiájuk nemcsak megállítja a talajeróziót, de termékeny talajjá is alakítja a kiszáradt földet.

Miről van szó pontosan?

Amit mindenképp érdemes tudni a homokos, sivatagi talajról, hogy annak vízháztartása állandóan veszteséges, mivel a folyadék - és azzal együtt a tápanyagok - simán kereszülfolynak rajta, és a talajvízbe kerülnek. Megoldásképp a norvégok kifejlesztettek egy LNC (Liquid Nanoclay) nevű anyagot, ami egy másfél nanométeres agyagréteget képez a földben. Ez a bevonat lehetővé teszi, hogy a nedvesség (a víz és a tápanyagok) megtapadjon és felszívódjon a homokban, ideális feltételeket teremtve ezáltal a növények növekedéséhez. Az egész olyan, mintha egy óriási szivacsot helyeznénk közvetlenül a talaj legfelső rétegébe. Az LNC-t hagyományos öntözőrendszerekkel a földbe permetezik, és a talajt az ott termesztett növények gyökérszintjére telítik. A „szivacs” magában tartja a nedvességet, megakadályozva a nedvesség mélyebbre kerülését, ahol már nem érné el a növények gyökereit, mindeközben fokozza a trágya hatásait. Ami még fontos, hogy az LNC teljesen vegyszermentes, csak agyagból és vízből áll.

A legnagyszerűbb dolog vele kapcsolatban pedig az, hogy már hét óra alatt képes termékennyé 'varázsolni' a legszárazabb talajt is.

A Desert Control Abu Dhabi közelében végzett tesztjei során a karfiol- és a sárgarépatermés száznyolc százalékkal nagyobb volt a kontroll területekhez képest, míg az egyiptomi terepi tesztek helyszínén négyszeresére növelték a búza hozamát. Legutóbb pedig görögdinnye, köles és cukkini termesztésére használták az LNC-t egy Dubaihoz közeli sivatagban. Az agyagtalajok egyébként általánosságban véve jó vízmegtartó képességűek és tápanyagokban is gazdagok, problémát többnyire az agyag talajba juttatása okoz, amihez speciális gépek kellenek. A Desert Control eljárása ezzel szemben egyszerű akár a permetezés, ráadásul tízszer kevesebb agyaggal is képesek ugyanakkora földet beteríteni, mint a hagyományos eszközök.


Előtte-utána képek a dubai sivatagról

A startup jelenleg további teszteket folytat az LNC lehetséges hátrányainak felderítésére, illetve azt is ki kell találniuk, hogy hogyan tehetnék költséghatékonyabbá, mivel a gazdáknak jelenleg négyzetméterenként kettő és öt dollár közötti összeget kell érte kicsengetniük, ami jóval több, mint amennyit megengedhetnek maguknak.

(Fotó: Pixabay, Desert Control)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Így nézhetünk utána, milyen hatással lesz a mindennapjainkra a klímaváltozás
Az MIT kutatóinak interaktív grafikonjai megmutatják, hány napot tudunk évente a szabadban tölteni számunkra kényelmes hőmérsékleti körülmények között most és néhány év/évtized múlva a világ különböző országaiban.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.