Thomas Edison bizarr, beszélő “kis szörnyetegei” a feltaláló legnagyobb bukásához vezettek
2021 / 01 / 13 / Bobák Zsófia
Thomas Edison bizarr, beszélő “kis szörnyetegei” a feltaláló legnagyobb bukásához vezettek
Edisont a világ egyik legsikeresebb inventoraként tartjuk számon, de mikor új területre merészkedett és az otthoni szórakoztatóipar szeszélyes vásárlóinak kedvére próbált tenni, hatalmas bukás lett a vége. Persze gyerekeknek ijesztő babákat árulni százezer forintos áron sosem volt a legjobb ötlet.

Edison 1877. májusában kezdett el dolgozni azon a találmányán, mely az általa szabadalmaztatott hatalmas mennyiségű, összesen 1093 invenciója közül végül az egyik legnépszerűbb lett. A fonográf segítségével tudták az emberek a történelemben először a saját hangjukat rögzíteni és visszahallgatni, ez indította útjára az otthoni zenehallgatás történetét, és ez volt Edison legmaradandóbb alkotása az izzólámpa és a kinetográf mellett.

És ez volt a lelke azoknak a beszélő babáknak, melyek a frászt hozták a 19. századi gyerekekre.

A Nemzeti Történelmi Park, mely a feltaláló örökségét gondozza a néhai West Orange-i laboratóriumban, Glenmontban berendezve, őriz egy feljegyzést (pontosabban a Rutgers Egyetem honlapján találjuk) 1977. november 23-áról, mikor Edison ezt írta levelében: “Azt javaslom a fonográf alapelvét alkalmazzuk babák készítésére, melyek beszélnek, énekelnek, sírnak és különböző hangokat adnak ki.” Vagyis a világ első valóban emberi hangon beszélő mechanikus babáinak ötlete a hangrögzítő készülék megszületésével egyidejűleg bukkant fel, mondhatni a fonográf egyik népszerű alkalmazási területének látszott. Akkor még.

Egy héttel a levél megírása után, 1977. november 29-én első ízben prezentálták nagyközönség előtt az ónlemezes fonográfot a Mary had a little lamb című gyerekmondóka lemezre rögzítésével. Edison pedig a találmány vásárlói piacának biztosítása érdekében kisvártatva olyan területre merészkedett, melyen nem mozgott túl otthonosan: a fogyasztói piac kegyeit szerette volna elnyerni. A beszélő babák készítését kiszervezte Lowell C. Briggsnek és William W. Jaquesnek, akik megalapították az Edison Fonográf Játékgyártó Vállalatot, a feltaláló pedig cserébe 20% részesedést kapott minden eladott játék után. A gyártás, évekig tartó előkészítés után, 1890 februárjában kezdődött el.

Majd három hónappal később, májusban véget is ért. Örökre.

A babák sorsát három olyan tulajdonságuk pecsételte meg, melyen a vásárlók, fonográf iránti kíváncsiságuk ide vagy oda, nem tudták túltenni magukat: az áruk, a minőségük és (egy beszélő játék esetében nem utolsó szempontként) a hangjuk. A Németországból rendelt, biszkvitből, vagyis mázatlan porcelánból készült fejek alatti fémtest rejtette a baba lelkét, az ónlemezes fonográfot, mely a mellkason található perforációkon át intézte közeledőjét a gazdájához. Mikor a félméteres baba megszólalt, felcsendültek a viaszhengerre rögzített pár másodperces gyerekdalok, köztük a Mary had a little lamb, dallamai, de olyan módon, amire senki nem számított.

A hangok bizarr, sokszor érthetetlen kiabálásba torkolltak, a frászt hozva az őket hallgató gyerekekre.

A rémisztő jelenség egyik kiváltó oka a babák mechanikájában keresendő: a játékot a hátán elhelyezett kurblival lehetett megszólaltatni, az egyenetlen tekerés pedig torz hangokat eredményezett. A másik ok az volt, hogy az énekek lemezre rögzítése a West Orange-i laboratóriumban berendezett fülkékben zajlott, ahol a direkt erre a célra felvett és betanított lányok nem szimplán énekelték, hanem hangosan kiabálták a megnyugtatónak szánt dalocskákat a fonográfra. Ez volt az első eset a történelemben, hogy valaki fizetést kapott a hangja rögzítéséért, vagyis ezek a lányok mondhatóak a világ első lemezfelvételt készítő művészeinek. A minőség azonban akkoriban is nagyjából ugyanolyan volt, mint amilyet a restaurált felvételeken hallhatunk, ez pedig távol áll a kellemes élménytől.

A fogadtatás is ennek megfelelően alakult, a babákról beszámoló New York World például egyenesen így írt:

“A feltételezhető szavak vagy verssorok, melyek egysíkú, ragozatlan nyafogásként préselődnek ki, úgy tűnik, mintha nem is a beszélő baba szájából erednének, és még a legszenvedélyesebb szavalat közben is, úgy, mint a Mary had a little lamb esetében, a baba szemei és ajkai mozdulatlanok maradnak.”

A cég összesen tízezer összeszerelt babájából végül csak 2500-at sikerült eladni, de a játékok elkezdtek visszatérni a tulajdonosaiktól, akik a hang mellett a viaszhengerek törékenységére panaszkodtak. Többször előfordult, hogy az érzékeny hengerbe beakadó tű egy rázósabb vonatút alatt használhatatlanra karcolta a lemezt, vagy egy óra hallgatás után a dallamok máris kezdtek elhalni. Így a szülőknek nem igazán érte meg kiadni rá a mai szemmel nézve sem kevés pénzt: egy baba felöltözve akár húsz dollárba is kerülhetett, ez mai árfolyamon 534 dollár, vagyis 154 000 forint. Edison, vérbeli feltalálóként nem hagyta annyiban a dolgot és megpróbálta kijavítani a hibákat, azonban a fejlesztett verzió kiadására már nem kerülhetett sor, mivel mindeközben az Edison Fonográf Játékgyártó Vállalat hatalmas pénzügyi kátyúba került, melyből már nem tudtak kievickélni. A felhalmozott 50 000 dollárnyi tartozás Edisont személyesen is érintette, hiszen ő volt az elsődleges részvényese a vállalatnak. A feltaláló ugyan nem nagyon nézett hátra, a kihívások éltették, ahogy 1911-ben William Meadowcroftnak nyilatkozott:

“A hiábavaló dolgok (spilled milk) nem nagyon érdekelnek. Néhány napig érzem a hatását, de gyorsan elfelejtem és újra a jövő felé fordulok.”

Azonban a babák esete egy kicsit még őt is megviselte, sokáig csak kis szörnyetegeknek hívta a bizarr teremtményeket, melyek leszármazottjai, a mai internetkapcsolatos, mesterséges intelligenciával ellátott, Alexa hangon megszólaló high-tech babák már nem csak hogy tökéletes intonációval szavalnak és énekelnek, hanem adott esetben udvariasan válaszolnak is a kérdésekre és meg is jegyzik maguknak, mit is mond a kis gazdájuk.

(Fotó: Wikimédia Commons, Pixabay)

Ez is érdekelhet:

Edison és Westinghouse nagy áramháborúja Az 1880-as években felragyogott a világ az elektromos világításnak köszönhetően, de az árnyékban újfajta háború kezdte szedni áldozatait. Edison, Tesla, Westinghouse, Harold Brown, Topsy elefánt és három nagy magyar feltaláló mind a csatatéren találták magukat.
Készül az első hollywoodi film, amiben egy valódi robot játssza a főszerepet Az egyelőre csak "b" címen futó projektet ráadásul nem is kis büdzséből, 70 millió dollárból forgatják.
Empátiára tanítja és önbizalmat ad a gyerekeknek a rajzfilmfigurára hasonlító robot Moxie barátságos külseje miatt kiérdemelhetné a világ legcukibb robotja címet, ő azonban nem pusztán gyerekjáték: első és legfontosabb küldetése, hogy segítse a kiskorúak érzelmi és kognitív fejlődését.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.