Az Európai Űrügynökség Cheops (CHaracterising ExOPlanet Satellite) űrtávcsövének felvételei alapján csillagászok jobb betekintést kaptak annak a különleges exobolygónak a működésébe, amit a megfigyelések szerint egészen extrém mértékű fényesség jellemez a légkörében található fémes összetevők miatt. Az LTT9779 b az ultraforró Neptunusz típusú égitestek kategóriájába esik és már 2020-ban felfedezték, de a Cheops vizsgálataival újabb részletek derültek ki a bolygóval kapcsolatban.
Az LTT9779 b már felfedezése idején fejtörésre adott okot a szakértők számára, mivel az ilyen típusú bolygók esetében a korábbi megfigyelések és számítások alapján nem lenne lehetséges, hogy olyan közel keringjenek csillagukhoz, mint amit az LTT9779 b-nél detektáltak.
"Ennek a bolygónak nem kellene léteznie"
- jelentette ki Vivien Parmentier, az OCA (Observatoire de la Côte d’Azur) kutatója a vizsgálatok eredményeivel kapcsolatban - "Arra számítunk, hogy az ilyen típusú bolygók atmoszféráját elfújja a csillaguk és nem hagy mást hátra, mint puszta köveket."
Arra, hogy miért keringhet mégis ilyen szoros közelségben az LTT9779 körül a bolygó, a légkörének összetétele lehet a magyarázat Sergio Hoyer, a kutatás résztvevője szerint. A légkör annyi fémes összetevőt tartalmaz, hogy egy nagy tükörré alakítja az atmoszféráját. A sűrű felhők, amelyek a légkörben kialakulnak, egyrészt eléggé reflektívek ahhoz, hogy a csillag fényét 80%-ban visszatükrözzék, így bizonyos mértékben megakadályozzák, hogy túl forróvá váljon a bolygó és elpárologjon, másrészt nehezebbé teszik a felhőket, amelyeket emiatt nehezebb elsöpörni.
A becslés alapján körülbelül 800-1800 Celsius-fokos tartományban mozgó hőmérséklettel bíró atmoszféra részben szilikátokból áll, amiben titán és más fémes elemek találhatóak és a felhőkből időnként titánrészecskék hullanak alá. A légkör körülbelül olyan mértékben reflektív, mint a Naprendszer bolygói közül a Vénusz, aminek felhői a Nap fényének hozzávetőlegesen 75%-át tükrözik vissza. Az LTT9779 b egyelőre a legfényesebb ismert exobolygónak számít, de a Naprendszeren kívüli égitestek közül egyre többet és egyre alaposabban tudnak feltérképezni a kutatók a legújabb megfigyelései eszközökkel, többek között a James Webb Űrteleszkóppal, így a különleges extraszoláris égitestek listája gyorsan gyarapodik.
(Fotó: Ricardo Ramírez Reyes/ Universidad de Chile, Ethen Schmidt/ Kansas University)