Olasz és skót kutatók állításuk szerint olyan monumentális földalatti építményeket fedeztek fel, amelyek több mint 2000 méter mélyen húzódnak a piramisok alatt, és méretük jelentősen meghaladja magukét a piramisokét is. A kutatók fejlett radartechnológiát, műholdas képeket és természetes földrengés-rezgéseket felhasználva készítettek nagy felbontású, 3D-s felvételeket. Nyolc darab henger alakú aknát azonosítottak, amelyek több mint 640 méter mélységig nyúlnak le a Hafré-piramis alatt, ezekhez pedig további, még mélyebben elhelyezkedő szerkezetek kapcsolódnak. A csapat szerint ezek a két párhuzamos sorban elhelyezkedő, spirális útvonalakkal összekötött aknák bejáratként szolgálhatnak a föld alatti kamrák összetett rendszerébe.

Tényleg elveszett technológia segíthette a Dzsószer-piramis építését Úgy tűnik, a piramis nem egészen úgy épült, ahogy azt eddig elképzelték. Egy új kutatás szerint a munkálatokat egy, a későbbi időkre elfeledett technológiai is segíthette.

Nicole Ciccolo, a projekt szóvivője „úttörő jelentőségűnek” nevezte a felfedezést, és kiemelte, hogy a kamrák nagyban hasonlítanak az egyiptomi mitológiából ismert legendás Amenti csarnokok leírásaira. Ciccolo szerint:

„Ezek az új régészeti felfedezések átírhatják mindazt, amit az ókori Egyiptom szent topográfiájáról eddig gondoltunk.”

Független szakértők azonban érthetően fenntartásokkal fogadták a bejelentést. Lawrence Conyers professzor, a Denveri Egyetem radaros régészetre specializálódott szakértője például túlzásnak tartja a kutatók állításait, derül ki a Daily Mail cikkéből. Véleménye szerint ugyanis a jelenlegi radartechnológia nem képes megbízhatóan ilyen mélységekbe behatolni. Conyers ugyanakkor nem zárja ki, hogy a piramisok alatt valóban létezhetnek kisebb jelentőségű földalatti struktúrák, hasonlóan a mezoamerikai piramisokhoz, amelyeket gyakran szertartási barlangok fölé emeltek.

A kutatás mögött álló szakértők – Corrado Malanga, az UFO-tanulmányairól ismert olasz Pisai Egyetem kutatója, valamint Filippo Biondi, a skóciai Strathclyde Egyetem radarspecialistája – korábban már arra is utaltak, hogy a Hafré-piramis belsejében rejtett kamrák találhatók. Legfrissebb eredményeik azonban még nem estek át hivatalos szakmai bírálaton vagy független hitelesítésen.

Conyers professzor szerint „az ilyen állításokat kizárólag célzott ásatásokkal lehet igazolni. Amennyiben a kutatók átláthatóan ismertetik módszereiket, eredményeik mindenképpen megfontolásra méltók.”

A három híres piramist – Hufu (Kheopsz), Hafré (Khephrén) és Menkauré (Mükerinosz) – tartalmazó gízai komplexum nagyjából 4500 éve épült, és továbbra is világszerte vonzza a turistákat és a szakemberket egyaránt.