A kutatók véleménye szerint valaha egy törpebolygó, keringhetett a Nap körül Naprendszerünk legkorábbi napjaiban, a szudáni aszteroidaszilánk belsejében ugyanis a kutatásból készült tanulmány alapján egészen szokatlan kristályszerkezetet találtak, ami nem alakulhatott ki egy tipikus aszteroida belsejében.
A bizonyíték arra mutat, hogy Naprendszerünk összetétele négy és fél milliárd évvel ezelőtti születésekor rendkívül különbözhetett a mostanitól. A ritka hidratált kristályok, az úgynevezett amfibolok, rendkívül hosszan tartó hő és nyomás eredményeként keletkeznek, sokkal többre van szükség mindkettőből, mint amennyit egy tipikus meteorit képes biztosítani. A tanulmány szerint ez arra utal, hogy az ominózus szikla letörhetett valamiről, ami körülbelül akkora lehetett, mint a Ceres törpebolygó.
Az amfibolt 1801-ben nevezte el René Just Haüy francia mineralógus a görög amfívolos (kétséges) szóról. Az amfibol nem pusztán egy ásvány neve, de egy ásványcsoporté is, színe fekete, oszlopos kinézetű ásvány. Az amfibolok kőzetalkotó ásványok a hozzájuk hasonló piroxénekhez hasonlóan, a hasadási lapjaik által bezárt szög eltérése alapján (kb. 120/90 fok) lehet megkülönböztetni őket. Az amfibol csoportot nagy kémiai változatosság jellemzi, több ásvány alkotja, legtöbbjük monoklin (amfibol, tremolit, aktinolit) némelyikük rombos (antofillit stb.) formában kristályosodik. Magmás és metamorf kőzetekben találhatóak tömegesen, és főként oszlopos (de nem csúcsos) kristályokban. Lelőhelyek: Cseh Köztársaság, Németország, Norvégia, USA, Madagaszkár stb.
Amfibol
"Az ilyen meteoritok némelyikét olyan ásványi anyagok dominálják, melyek alacsony hőmérsékleten és nyomáson történő vízzel való érintkezésre utalnak" - mondta el Vicky Hamilton vezető szerző, a Southwest Research Institute bolygó-geológusa sajtóközleményében.
"Meglepő eredményünk egy nagy, vízben gazdag szülő-objektum létezésére utal" - tette hozzá külön nyilatkozatában.
A nemzetközi tudóscsoport azt feltételezi, hogy bármilyen óriási égitesten is születhettek a kristályok, már régen eltűnt, talán azt is megmagyarázva, hogy miért hullottak darabkái a Földre. Az a tény viszont, hogy a bizonyítékok szerint létezett, arra utalhat, hogy egykor sokkal változatosabb égitestek népesíthették be a Naprendszerünket, mint azt a tudósok ma gondolják - derült ki a kutatócsoport Nature Astronomy folyóiratban megjelent kutatásából.
(Forrás: SWRI, Kristálycentrum Kép: Wikipedia)