Titokzatos, ismétlődő rádiójel találta el a Földet – és ez megoldhatja a csillagászat egyik legnagyobb rejtélyét, az FRB-k származását

2023 / 01 / 13 / Felkai Ádám
Titokzatos, ismétlődő rádiójel találta el a Földet – és ez megoldhatja a csillagászat egyik legnagyobb rejtélyét, az FRB-k származását
Végre kiderülhet, hogy mi okozza az ismétlődő, gyors rádiókitöréseket, az FRB-ket.

A tudósok olyan úttörő felfedezést tettek, amely segíthet megfejteni a csillagászat egyik legnagyobb rejtélyét, vagyis hogy honnan származnak az ismétlődő, gyors rádiókitörések, vagyis az FRB-k – írja a The Independent egy friss kutatásra hivatkozva. A kutatók ugyanis sorozatos, intenzív kitöréseket észleltek egy magnetárból, amely egy olyan neutroncsillag típus, amely különösen erős mágneses mezővel rendelkezik. A magnetárokról, az univerzum valódi „halálcsillagairól” részletesebben a lenti cikkünkben írtunk:

Magnetár, a valódi Halálcsillag, amely minden életet kisöpörne a Földről Egy közeli magnetár nagyon rossz hír lenne, mivel 1000 km-es távolságból atomi szinten szaggatna szét mindannyiunkat. És ez csak az egyik módja annak, ahogy végezhetne velünk.

Mint azt a fenti cikkünkben írtuk: A magnetárok elméletét Robert Duncan és Christopher Thompson dolgozta ki 1992-ben, de egyelőre relatíve keveset tudunk ezekről, aminek a fő oka, hogy egy sincs a közelünkben. A magnetár nem túl nagy égitest, az átmérője 20 km körüli, cserébe a tömege meghaladja a Napét. Ennek megfelelően ezek az égitestek rendkívül sűrűek, egyetlen teáskanálnyi magnetár több milliárd tonnát nyomna. A magnetárok másik tulajdonsága a gyors forgás – a periódusidejük 2–10 s között mozog. Ezek az égitestek a Napnál nagyobb tömegű csillagokból alakulnak ki, amelyek életük végén szupernóva robanással alakulnak át a (kiindulási mag tömegének függvényében) vagy neutroncsillaggá vagy fekete lyukká, esetleg tehát magnetárrá.

Ezeket az égitesteket az univerzum legerősebb mágneseiként is szokás emlegetni. Csak hogy perspektívába helyezzük: a neutroncsillagoknak elég erős a mágneses mezőjük – nagyjából a földi mágneses mező kétbilliószorosa. A magnetáré azonban ennél is ezerszer erősebb. Számszerűsítve: a mágneses erőtér mértékének kifejezésére a tesla és gauss mértékegységeket használjuk (1 tesla = 10 000 gauss), és a Föld mágneses mezője körülbelül 0.6 gauss, a hűtőszekrénymágnes 10 gauss, míg a bolygó legerősebb mágnese 440 ezer gauss erősségű. A magnetár azonban elérheti akár az 1 kvadrillió gausst (ez egy egyes szám, amit 15 nulla követ).

A most szóban forgó tanulmány egy 2020. október 5-én kezdődött eseményen alapszik – a kutatók észrevették, hogy az SGR 1935+2154 néven ismert magnetár lassulni látszott, és elvesztette szögimpulzusát. Ez egy igen ritka esemény, amelyet angolul spin-down glitch-nek neveznek. Ami érdekes, hogy a következő napokban három heves rádiókitörést, FRB-t is észleltek. Mindkét esemény – a spin-down glitch, valamint az FRB – önmagukban nagyon ritkák, épp azért a tény, hogy együtt fordultak elő, azt sugallja, hogy akad köztük valamiféle kapcsolat. Ez pedig hatalmas áttörést jelenthet annak megértésében, hogy miként alakulnak ki pontosan a magnetárok és honnan származnak a gyors rádiókitörések, az FRB-k.

A kutatók feltételezése szerint, amint az a Nature Astronomy című lapban közölt publikációból kiderül, a magnetárról plazma vált le, ami olyan szelet okozott, hogy ez lelassította az égtestet, és gyengítette a mágneses mezőjét – mindez pedig kiváltotta a Földön is érzékelhető FRB-ket.

(Kép: Flickr/European Southern Observatory)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.