Több Déli-sarka is van a Földnek
2020 / 01 / 05 / Perei Dóra
Több Déli-sarka is van a Földnek
A Déli-sark már általános iskolai tanulmányaik során felbukkant, hiszen ekkor megtanultuk, hogy ez az a pont, ahol Földünk forgástengelye átüti az Antarktisz felszínét, illetve ide mutat az iránytű déli pólusa. Ám ez csupán töredéke a Déli-sark érdekességeinek, ugyanis több különböző Déli-sark létezik, melyek mindannyian folyamatosan mozognak.

Földrajzi Déli-sark

Itt találkozik a forgástengely a Föld felszínével, és itt járt először a norvég felfedező és sarkkutató, Roald Amundsen, anno 1911 decemberében. Róla kapta nevét az Amundsen-Scott kutatóbázis, majd egy cölöpöt kalapáltak a jégbe pozíciójuk pontos jelzésére. Az Antarktisz jégsapkája azonban évente tíz-tizenegy méterrel arrébb csúszik, ahogy a forgástengely sem állandó, minden évben ingadozik pár métert. Ez annyit tesz, hogy a cölöpöt folyamatosan ehhez igazítják, méghozzá mindig Újév napján.

Mágneses Déli-sark

Más néven déli pólus, ide mutat az iránytű, bár innen több mint ezer kilométerre található, a Föld forgástengelye ugyanis nem azonos a mágneses tengellyel: tizenegy fokos szöget zárnak be egymással. A déli pólusnak nincs jelzése, a tengert járva onnan lehet felismerni, hogy az iránytű cél nélkül, körbe-körbe forog. Ez a pont is mozog, hiszen követi a Föld mágneses terének változását. Utóbbi a bolygó folyékony fémből álló mag mozgásának eredménye.

Elérhetetlenség Sarka

Az Elérhetetlenség Sarka mondhatni 'fedőneve' az Antarktisz azon pontjának, ami minden irányból a legmesszebbre esik a parttól. Ezért megközelíteni is nehezebb az igazi Déli-sarkhoz képest. Így történt, hogy az oda vezető első expedíció 1958-ig váratott magára. A szovjet felfedezők akkoriban ideiglenes meteorológiai állomást építettek a helyszínre, de később lebontották, helyére pedig egy életnagyságú Lenin-szobrot emeltek. Gépek bevonása nélkül, pusztán emberi erőből 2006-ban, egy kanadai-brit kutatócsoportnak sikerült meghódítania a pontot. A kalandorok dolga azért sem egyszerű, mert

az elérhetetlenség pontjának koordinátái sosem ugyanazok: egyrészt a gleccserek mérete folyamatosan változik az Antarktisz partjainál, másrészt a jéghegyek leszakadnak, harmadrészt a partvonal szintén állandó mozgásban van.

Versenyfutás a Déli-sarkért

Ahogy említettük, Scott és Amundsen neve mára legendássá vált, hiszen ők érték el elsőként, majd róluk nevezték el a Déli-sarkon lévő kutatóállomást. Győzelmük előtt azonban szó szerint versenyt futottak az angolokkal, akik szintén maguknak akarták a felfedezés dicsőségét. De mindenekelőtt kanyarodjunk vissza a huszadik század elejére, ami számos kihívást tartogatott a sarkkutatóknak. Az angol Robert Falcon Scott és a norvég Roald Amundsen egyaránt az Északi-sark meghódítására törekedtek, Robert Edwin Peary azonban gyorsabbnak bizonyult, és 1909 tavaszán előttük felfedezte.


A győztes norvég csapat.

Búslakodásra viszont nem volt idő, hiszen az Antarktisz továbbra is meghódításra várt. 1911 őszét írtunk, amikor megkezdődött az angol-norvég versenyfutás a Déli-sark felé. Amundsen csapata tíz nap előnyben volt az angolokhoz képest, illetve más-más útvonalon indultak útnak. A norvégok négy szánkóval, negyvennyolc szánhúzó kutyával és körülbelül háromszáz kilogrammnyi csomaggal kezdték kalandjukat.

Rátermettségük, kitartásuk és felkészültségük végül meghozta gyümölcsét: Amundsen és csapata 1911. december tizennegyedikén meghódította az Antarktiszt.

Mielőtt elindultak visszafelé, pár nap szünetet tartottunk, indulásuk előtt pedig Amundsen a sátrukban hagyott pár ruhaneműt, mérőműszereket és egy levelet Scottnak. Az angolok lemaradása végül egy hónapnyi lett, ráadásul szerencséjük sem volt, hiszen megérkezésükkor a norvég zászló már rég a Déli-sarkon virított. És ha mindez nem lenne elég, Scott-ék sosem tértek haza, halálra fagytak a végtelen jégmezőkön. Holttestüket csak jóval később, 1912-ben találták meg.

 (Fotó: Wikipédia, Pixabay)

Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.