Több meghatározó cég – közöttük a Renault, a Heineken, az Airbus és a Siemens – 150 vezetője írta alá azt az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és a tagállamoknak küldött nyílt levelet, amelyben aggályaiknak adtak hangot, miszerint az új szabályozás veszélyeztetheti Európa versenyképességét és technológiai szuverenitását.

Június 14-én az Európai Parlament jóváhagyta azt a szabályozástervezetet, amelyen több mint két évig dolgoztak a törvényhozók. A jogszabálycsomag többek között megtiltja bizonyos MI rendszerek alkalmazását, illetve az MI-t használó technológiákat kockázati kategóriákba sorolja, és megerősíti az EU MI hivatalának ellenőrző szerepét is. A törvény külön átláthatósági, illetve szerzői jogi követelményeket támaszt olyan általános felhasználású fejlesztésekkel szemben is, mint az OpenAI ChatGPT nevű nagy nyelvi modelle. A törvény még nem lépett hatályba, a hátralévő intézményközi tárgyalások viszont várhatóan még ebben az évben lezárulnak. A jogszabály részleteiről bővebben az alábbi cikkben írtunk:

A digitális világ mérföldköve az EU új MI-jogszabálya Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletéhez (GDPR) hasonlóan az uniós MI-jogszabály is globális szabvánnyá válhat, amely meghatározhatja azt is, hogy a mesterséges intelligencia milyen törvényi keretek között működhet a világ Európán kívüli országaiban.

A vezetők szerint aggodalomra ad okot, hogy a jogszabály meglehetősen szigorú a generatív mesterséges intelligencia rendszerekkel kapcsolatban, amelyeket – alkalmazási területtől függetlenül – fejlesztőiknek regisztrálniuk kell az EU-ban, kockázatértékelésen kell átesniük, és meg kell felelniük az átláthatósági követelményeknek, például nyilvánosan közzé kell tenniük az alkalmazásuk betanításához használt szerzői joggal védett adatokat.

Újabb előrelépés az EU mesterséges intelligenciát szabályozó jogszabályával kapcsolatban A törvény betiltja például a köztereken, mesterséges intelligenciával végzett biometrikus azonosítást, érzelemfelismerést, de szigorú átláthatósági követelményeket támaszt a ChatGPT-hez hasonló rendszerekkel szemben is.

A nyílt levélben az áll, hogy a követelményeknek való megfelelés aránytalanul megnövelné a költségeket, illetve jelentősen több felelősséget róna az MI-rendszereket fejlesztő cégekre, akik emiatt akár teljesen kivonulhatnak majd az európai piacról. A nagyvállalati vezetők arra biztatják az uniós jogalkotókat, hogy hagyjanak fel a generatív mesterséges intelligencia-modellekre vonatkozó szigorú megfelelési követelményekkel, és ehelyett azokra a rendszerekre összpontosítsanak, amelyek valódi kockázatot jelentenek.

Dragoș Tudorache, az AI-törvény kidolgozását vezető európai parlamenti képviselő a levélre reagálva azt mondta, „igazán kár, hogy néhány vállalat agresszív lobbija egyéb, komoly cégeket is magával ránt”. Azt is hozzátette, az EU szándéka a jogszabállyal, hogy az iparág számára egy egyszerű, átlátható rendszert biztosítson, semmi más.

A ChatGPT-t kifejlesztő OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman korábban arra figyelmeztetett, hogy a vállalat kivonulhat az európai piacról, ha nem tud megfelelni az uniós előírásoknak, azonban később módosította álláspontját, és azt mondta, hogy az OpenAI „nem tervezi a távozást” Európából.

(Borítókép: Getty Images/Peter Dazeley)