Repedezik a kínai cenzúra? Szeptemberben milliók kaptak hozzáférést a "valódi" internethez
2020 / 10 / 13 / Bobák Áron
Repedezik a kínai cenzúra? Szeptemberben milliók kaptak hozzáférést a
Kínában jó ideje nem érhető el számos, a nyugati világban alapvetőnek számító oldal, így többek között a Facebook és az Instagram, a Twitter, a The New York Times és a Google szolgáltatásai is tiltólistán vannak. A köznyelvben csak Nagy Tűzfalként emelgetett tiltás persze megkerülhető, de az elmúlt hetekben erre nem is volt szükség.

Szeptemberben ugyanis a népszerű kínai alkalmazásboltokban megjelent egy rejtélyes böngésző, a Qihoo 360 által fejlesztett Tuber, amellyel korlátozások nélkül lehet elérni a Kínában betiltott oldalakat. A Bloomberg információ szerint az alkalmazást csak a Huawei AppGalleryből több mint ötmillióan töltötték le, és igen nagy népszerűségnek örvendett az internetezők körében - amíg néhány nappal ezelőtt fel nem szívódott, pont olyan gyorsan és rejtélyesen, mint ahogy megjelent.

Bár a Bloombergnek nem sikerült nyilatkozatra bírnia a kínai döntéshozókat, szakértők azt feltételezik, hogy a Tuber a kínai állam kísérlete volt arra, hogy óvatosan kicsit nyissanak a nagy tűzfalon. Hogy az alkalmazás a pekingi vezetés beleegyezésével jelenhetett meg, az már csak azért is valószínű, mert a fejlesztő Quihoo, valamint annak vezetője, Csou Hung-ji szoros kapcsolatot ápol a kínai állammal, többek között kiberbiztonsági kérdésekben és katonai projektekben is részt vesznek.


Tüntetők tiltakoznak az internet kínai cenzúrája ellen a 2015-ös CeBIT-en (Fotó: Alexander Koerner/Getty Images)

A lapnak több kínai szekértőt is sikerült megszólaltatnia, akik úgy vélik, hogy az alkalmazás megjelenése egy kísérlet első lépése lehet arra, hogy Kína óvatosan nyisson a külvilág felé. Vang Huj-jao, egy pekingi székhelyű politikai tanácsadócég vezetője szerint ez felgyorsítaná a belföldi fejlesztéseket, amire nagy szükség lenne.

És az is lehetséges, hogy a dologból a kínai állam végül megerősödve kerül ki, már ami az internet ellenőrzését illeti. Kína éveken keresztül hasztalanul próbálta felszámolni a virtuális magánhálózatokat, azaz a VPN-eket, amelyek segítségével az országból is elérhetők a nyugati oldalak. A VPN-eken keresztül zajló internetforgalmat pedig értelemszerűen megfigyelni és cenzúrázni sem tudták, míg egy szigorúan felügyelt böngésző esetében erre megvan a lehetőségük. A Bloomberg szerint az elérhető oldalak tartalmait erősen cenzúrázták a Tuberen, Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnökének a nevére rákeresve a Youtube például egyáltalán nem adott ki találatot. A Tuber használatához emellett a felhasználóknak meg kellett adniuk a telefonszámukat is, ami lehetővé teszi a fejlesztőknek, hogy pontosan megfigyeljenek mindenkit, hiszen Kínában minden mobilszám egyedi azonosítóhoz van kötve.

(Borítókép: Alexander Koerner/Getty Images)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.