A magyar világítástechnikai cég jogelődjeivel, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-vel és az Első Osztrák–Magyar Villámvilágítási és Erőátviteli Gyár B. Egger és Tsa. céggel együtt több mint 140 éve, 1882 óta gyártott izzókat, történetük során pedig számos tulajdonoscserét is megértek. A magyar céget 1989-ben felvásárolta a General Electric, amely négy évvel ezelőtt, 2018-ban szabadult meg a fényforrás-üzletágától, ezután a Tungsram egy német üzletember, Jörg Bauer tulajdonába került. A cégcsoport a bejelentéssel kapcsolatban azt közölte, hogy a koronavírus-járvány hatásai, az ukrajnai háború, az emelkedő energiaárak és a nyersanyaghiány mind-mind nehézségeket okozott a Tungsramnak, amely éppen egy átalakulás közepén volt. "A céget olyan érzékeny pillanatban érték ezek a külső csapások, amikor a vállalat a GE-től való 2018-as kivásárlás után, önálló életében még fiatal cégnek számított, és éppen belekezdett az átalakulásba, a régi üzletágakat felváltó, új, innovatív tevékenységét felépítésébe. A cég menedzsmentje a kivezető utat a vállalat struktúrájának újragondolásában, egy kisebb, okosabb, rugalmasabb, fenntarthatóbb Tungsram felépítésében látja" - írták az MTI-nek eljuttatott közleményben. Az elbocsátásokat azzal indokolták, hogy "a 125 éves exportvállalat csak így tudja megőrizni a versenyképességét a világpiacon".

A 24.hu cikke szerint Bauer a váltás egyik legfontosabb okaként azt említette, hogy az Egyesült Államokban elkezdték kivezetni a hagyományos izzókat, ami az elsősorban erre a termékcsoportra koncentráló Tungsramot is érzékenyen érintette. Az USA Energiaügyi Minisztériuma a napokban jelentette be, hogy 2023 júliusától betiltják a hagyományos, izzóval ellátott villanykörtéket, a gyártókat és a forgalmazókat pedig felszólították, hogy kezdjék el kivezetni az elavult technológiát. Az új szabályozás értelmében a villanykörtéknek wattonként minimum 45 lumenes fényerővel kell világítaniuk, ami a gyakorlatban kizárja az izzószálas és a halogén lámpák gyártását: ahogy arról a Gizmodo ír, előbbieknél 15, míg utóbbiaknál 25 lumen az átlagos wattonkénti fényerő. Az Energiaügyi Minisztérium szerint a döntéssel mintegy 222 millió tonnával csökkentik a szén-dioxid kibocsátást, egy átlagos családnak pedig a váltás hozzávetőlegesen száz dollár, azaz 36 ezer forint megtakarítást jelent évente.

Azt, hogy a Tungsramnál nincs minden rendben, már az utóbbi időkben megjelent hírekből is lehetett sejteni: a GE-től való elszakadás óta a vállalat bevételei 72-73 milliárd forint környékén mozogtak évente, amivel masszívan veszteségesnek számítottak. Bár a magyar kormány 2019-ben stratégiai partnerségi együttműködést kötött a céggel, a Tungsram idén április elején mégis arra kényszerült, hogy a szokásos nyári gyárleállást előre hozzák, ezzel nagyjából egy időben pedig kormányzati segítséget is kértek - noha a két esemény között állításuk szerint nincs összefüggés. A Forbes magyarországi kiadása rámutat, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásához több, egymástól független folyamat vezetett el, hiszen amellett, hogy a hagyományos, nem energiatakarékos világítás piaca leáldozóban van, a Tungsram a koronavírus-járvány első hullámában a megrendelései 80%-át elveszítette, a globális alapanyag- és energiainfláció miatt az izzók önköltsége mintegy 60%-kal emelkedett egy év alatt, az ukrajnai háború - és az ezzel járó, Oroszországgal szembeni szankciók miatt - pedig a vállalat oroszországi projektjei is kútba estek.

A Tungsram a közleményében azt írja, hogy a jövőben három üzletágra fognak koncentrálni: az energiatakarékos világításkorszerűsítésre, az alkatrész-és komponensgyártásra, valamint a korszerű kültéri és ipari létesítményekben alkalmazható LED-es megoldásokra. Hogy mi lesz a kirúgott dolgozókkal, azt egyelőre nem lehet tudni, de az elmúlt napokban a Fővárosi Önkormányzat és az Innovációs és Technológiai Minisztérium is felajánlotta a segítségét a helyzet rendezésében.

A cég az elmúlt hetekben nem csak a leépítés miatt került be a hírekbe, ugyanis az Átlátszó oknyomozó portál kiderítette, hogy 2021-ben a magyar kormány megbízásából 15 millió forintért készítettek tanulmányt "Nukleáris üzemanyag kazettagyártó üzem számára alkalmas telephely vizsgálata" címmel, amelyben azt vizsgálták meg, hogy hol lehetne Magyarországon nukleáris fűtőelemgyárat létrehozni. A kérdés most különösen aktuális, hiszen az Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt bevezetett EU-s szankciók miatt Oroszországból a nukleáris fűtőelemek behozatala is nehézségekbe ütközik, igaz, ahogy a G7 cikke rámutatott, ez valószínűleg csak évek múlva jelenthetne valódi problémát.

(Borítókép: Getty Images)

Itt az első villanykörte, ami nem csak okos, de a lakást is fertőtleníti A Lifx Clean okosizzó a gyártó állítása szerint az emberre nem veszélyes sugarakkal fertőtleníti az alá helyezett dolgokat, vagy akár az egész fürdőszobát, emellett hagyományos villanykörteként is használható.