A tudósok egy új tanulmányban megkísérelték megérteni, hogy galaktikus szomszédságunkban hány bolygón létezhet idegen élet. Feltételezték, miszerint az élet más bolygókon is hasonlóan fejlődött ki mint a Földön, és összevetették ezt azokkal a bolygókkal, ahol lejátszódhatott egy hasonló evolúciós folyamat.
A tanulmányban megállapították, hogy csak a Tejút galaxisban tucatnyi aktív civilizáció várhat a felfedezésre, de látótérbe került a saját civilizációnk sorsa is, és a végeredmény arra enged következtetni, hogy a hosszú távú túlélési kilátásaink alacsonyabbak, mint gondolnánk.
"Legalább néhány tucat aktív civilizációnak lennie kell a galaxisunkban, azzal a feltételezéssel, hogy 5 milliárd évig tart az intelligens élet kialakulása más bolygókon is, mint a Földön történt"
- mondta Christopher Conselice professzor a Nottinghami Egyetemről.
„Az elgondolás az evolúcióra irányul, de kozmikus léptékben. Ezt a számítást Astrobiological Copernican Limit-nek hívjuk. Az Asztrobiológiai Kopernikusz Határ kétféle formában jelenik meg. Az egyik a „gyenge” határ, ami azt sugallja, hogy az intelligens élet 5 milliárd évnél kevesebb idő alatt nem, de ennek elteltével már bármikor kialakulhat a bolygón. A másik az „erős” határ, ami azt mondja ki, hogy az élet 4,5 és 5 milliárd év közötti idő elteltével alakul ki.
Az új kutatás az erős határra építve azt is feltételezte, hogy ezeknek az új fajoknak fémekben gazdag környezetben kell kifejlődniük. Ennek az az oka, hogy az emberek is fémben gazdag környezetben fejlődtek ki, a Napban lévő tetemes mennyiségű fém miatt. Korábbi, 2012-es kutatások azt sugallták, hogy a Földhöz hasonló bolygók kialakulásához megfelelő „minimális csillagfémesség” szükséges.
A kutatók ezután felhasználták ezeket az élet kialakulásáról szóló feltételezéseket, hogy megbecsüljék a Tejútban hány bolygó képes teljesíteni a feltételeket. A galaxisunkban található idegen civilizációk felismerése erősen függ attól, hogy mennyire hatékonyan vagyunk képesek észlelni az űrbe küldött jeleket. Ide tartoznak egyébként a műholdak és a televíziós adóállomások rádióadásai is. Ha ezek a technológiai civilizációk olyan hosszú ideig életben vannak, mint a miénk, - mely már a múlt század óta folyamatosan sugározza ezeket a jeleket, - akkor a fentiek alapján végzett becslések szerint 36 folyamatban lévő intelligens civilizáció létezik.
Bár ez akár még igaz is lehet, kapcsolatba lépni velük már egy egészen másik történet. A modell szerint az esetlegesen létező civilizációk közötti távolság átlagosan 17 ezer fényév lenne, ami a kommunikációt jelentős kihívássá teszi. A másik forgatókönyv az, hogy mi vagyunk az egyetlen intelligens élet a galaxisban, és hogy az idegen civilizációk anélkül pusztulnak el, hogy észrevehetnénk őket.
„Új kutatásunk szerint a földönkívüli intelligens civilizációk keresése nemcsak az élet kialakulásáról szolgálhat információval, hanem arra is utal, hogy meddig tarthat a saját civilizációnk” - mondta Conselice professzor.
„Ha azt találjuk, hogy az intelligens élet elterjedt, akkor ez felfedi, hogy civilizációnk több száz évnél akár sokkal hosszabb ideig is létezhet. Alternatív megoldásként, ha azt tapasztaljuk, hogy a galaxisunkban nincs aktív civilizáció, akkor ez akár rossz jel is lehet a saját hosszútávú létezésünkre nézve."
"A földön kívüli intelligens élet keresésével - még ha semmit sem is találunk - felfedezzük saját jövőnket és sorsunkat.” Az új kutatást a Nottinghami Egyetemen végezték, és ma tették közzé az Astrophysical Journal-ban.
Nem ez volt mostanában az egyetlen friss hír, amely az intelligens élet fejlődéséről szól a galaxisban. A tudósok a Proxima Centauri csillag környékén, a Naptól körülbelül 4,2 fényévre találtak egy potenciális „Proxima b”-nek elnevezett bolygót. A planéta a Földdel összehasonlítható mennyiségű energiát kap a csillagától, és amennyiben folyadék is létezik a bolygón, akkor talán az élet is kialakulhatott már, de a kutatók szerint még sok tennivaló van, mielőtt ebből bármi megerősíthető lenne, például ellenőrizni kell a légkört és az életet támogató vegyi anyagokat.
(Forrás: ScienceDaily, ArXiv Képek: WPF)