A hulladékkezelési rendszerek hiányából fakadóan az Ukrajna területén lévő Kárpátalján összesen körülbelül hárommillió tonna hulladék halmozódott fel, jelentősen szennyezve a környék mellékfolyóit és a Tiszát, melyen évente mintegy 10.000 tonna hulladék érkezik hazánkba is, jelentős természeti károkat okozva. Ennek megelőzésére indította a hulladékmentesítésben élen járó Tiszai PET Kupa és a világ vezető alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalata, a Diageo közös CALL-Action programját tavaly év elején. A projekt keretein belül a fenntarthatóság jegyében, a Tisza mentén élő legalább 120.000 ember életkörülményeinek javítását segítették és segítik különböző hulladékgazdálkodási fejlesztések bevezetésével, folyótisztítási akciókkal.

Bitter Zsuzsa, a Call-Action projekt egyik koordinátora a Rakétának azt mondta, a kezdeményezés keretén belül Kárpátalján élő és dolgozó hulladékgazdálkodókat segítenek, hogy hatékonyabban tudják végezni tevékenységüket.

A területen számos település semmiféle hulladékgyűjtési infrastruktúrával, és folyamattal nem rendelkezik, nincsenek kommunális hulladékgyűjtők, szelektív gyűjtőkről nem is beszélve.

Ezért is kulcsjelentőségű az említett vállalkozók jelenléte, akik saját járművel begyűjtik, telephelyükön válogatják, és szállításra kész állapotba hozzák a főként újrahasznosítható üvegből, műanyagból és papírból álló szemetet.

Az orosz-ukrán háború kitörése Kárpátalján is megnehezíteti a mindennapokat, ennek ellenére hatékonynak nevezhető a hulladékgyűjtés. Az ungvári folyómentő ökobusz szombatonként előre meghatározott állomásokon összesen mintegy 600 kilogramm szemetet gyűjt össze. Ez azért is fontos, mert így kevesebb hulladék kerül a területen áthaladó, Tiszába ömlő Borzsa folyóba, ez pedig nem csak a környéken lakók életminőségét javítja, de ezáltal kevesebb szemét éri el Magyarország területét is.

A konkrét hulladékgyűjtés mellett a kezdeményezés része a lakosság körében végzett szemléletformálás is. A beregszászi Színes Tartályok Ökológiai Mozgalom érzékenyítő előadásokat tart az iskolákban, szelektív hulladékgyűjtő konténereket helyez ki, interaktív feladatokkal hívja fel a figyelmet a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás fontosságára a gyerekek körében. Mivel Kárpátalján mindennaposak a háború miatti légi riadók, az óvóhelyek is a hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tájékoztatás fontos helyszínévé váltak, emelte ki Bitter Zsuzsa. Ezeken a helyeken szinte csak előre csomagolt, tartós élelmiszer van, így jelentős mennyiségű műanyag- és fémhulladék keletkezigreenk, amelyet a helyszínre kihelyezett konténerekben gyűjtenek.

A gyerekek, felnőttek nem ritkán napi 4-5 órát töltenek együtt az óvóhelyeken, így adta magát az ötlet, hogy itt is tartsanak előadásokat, oktatási programokat a témával kapcsolatban.

Az edukáció mellett fontos az eszközfejlesztés is, a projektnek köszönhetően tudtak a helyi hulladékgazdálkodók vásárolni többek között egy használt kisbuszt, targoncát, illetve egy nagyobb teherautóba motort is, hogy ismét működőképessé tegyék. Az egyik helyi vállalkozó sikertörténetéből dokumentumfilm is készült, amely jól mutatja be a területen tapasztalható, hulladékgyűjtési problémákat, ugyanakkor azt is, milyen eredmények érhetőek el némi támogatással és elhivatott emberek munkájával.

A hulladék feldolgozását és csomagolását segítő présgépet és bálázógépet is fejleszteni tudták, és szelektív szemétgyűjtő pontokat tudtak építeni, mondta magazinunknak Ábrahám Gergely, a Diageo kelet-európai vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója. Azt is hozzátette, a forgalmazók és gyártók is tudnak tenni az ügy érdekében. A Deposit-refund system, vagyis a betét-visszatérítési rendszer például egy olyan folyamat, amely lehetővé teszi a csomagolóanyagok újrafelhasználását, elkerülve, hogy azok hulladéklerakókba kerüljenek. A betét-visszatérítés nem csak italos flakonok, üvegek, de ólom-savas akkumulátorok, motorolaj, gumiabroncsok, különféle veszélyes anyagok, illetve elektronikai cikkek esetében is alkalmazható. Jelenleg ez a rendszer a világ 38 országában létezik.

Simon Gergely, vegyész, környezetkémikus, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője is a gyártók és a forgalmazók felelősségét emelte ki. Az, hogy valami újrahasznosítható, nem jelenti azt, hogy újra is hasznosítják. A Csendes-óceáni térségbe, fejlődő ázsiai országokba úgy exportálnak főként PET palackos termékeket, hogy nem gondoskodnak az újrahasznosítás lehetőségéről, így gyakorlatilag borítékolható, hogy a hulladék az óceánban köt ki, és csak tovább növeli a tengeráramlatok által összeterelt, vízfelszínen és az alatt lebegő hulladékhalmokat, az úgynevezett szemétszigeteket.

A világszerte felhasznált műanyag kevesebb mint tizedét sikerül újrahasznosítani, ebből látszik, hogy ez csak részmegoldás. Arra kellene törekednünk, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, de a tapasztalat azt mutatja, az eldobható csomagolást, italos palackokat gyártó nagyvállalatok ebben jellemzően nem partnerek, tette hozzá a szakértő. A Greenpeace globálisan végzett márkavizsgálatai azt mutatják, hogy a keletkező hulladék jelentős részét 6-7 világcég által gyártott termékek képezik. Példaként Simon a Coca-Cola-t említette, amely PET palackjai jelen vannak Afrikától kezdve Mexikón át egészen Európáig.

Ami hazánkat illeti, itt sem túl jó a helyzet: annak ellenére, hogy szinte egész Magyarországon házhoz megy a szelektív hulladékgyűjtő autó, illetve az emberek nagyrésze azt állítja újrahasznosít a háztartásában, a PET palackok csupán harmada kerül be ebbe a körforgásba, mondta a szakértő. Persze azért jó példák is akadnak. Bár a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége nem nőtt az elmúlt években, az Európai Uniós szabályozásoknak köszönhetően például be lett tiltva számos egyszerhasználatos műanyag termék, többek között a műanyag szívószál, evőeszköz, vagy a habtálca. A Greenpeace Magyarország eldobható műanyag zacskók betiltására irányuló kezdeményezését közel negyedmillió ember írta alá. Részben ennek köszönhetően - bár betiltani nem tiltották - jelentős adókat vetettek ki ezekre a szatyrokra, így sok szupermarket kivonta ezeket a forgalomból, és áttért a lebomló, újrahasznosítható zacskókra.

Simon Gergely szerint fontos a témával kapcsolatos oktatás és tájékoztatás, de gyors, kézzel fogható eredményeket csak szigorúbb szabályozással, törvényekkel lehet elérni. Ezért is fontosak az olyan intézkedések, mint például az európai zöld megállapodás. Az Európai Bizottság javaslatcsomagjának célja például, hogy 2030-ra teljes mértékben újrafeldolgozhatóvá tegye a csomagolást az Unión belül. Ez magában foglalja a kötelező betétdíjas rendszerek létrehozását a műanyag palackokra és alumíniumdobozokra vonatkozóan, valamint annak egyértelművé tételét, hogy a csomagolások mely szűk körének kell komposztálhatónak lennie, hogy a fogyasztók ezeket a biohulladékba dobhassák.

(Borítókép: Getty Images/Billy Hustace)