A The British Medical Journal-ban december 10-én publikált tanulmány azt vizsgálta, hogy a betegek műtéti halálozása mutat-e valamiféle összefüggést azzal, hogy az őket operáló sebésznek a beavatkozás idején születésnapja volt. A retrospektív (visszatekintő) megfigyeléses vizsgálatban 980 000 ezer műtét adatait nézték át az Egyesült Államokban. A beavatkozások a 17 általános sürgősségi műtétek közül kerültek ki, és ezeket 65 és 99 éves korok között pácienseken végezték el a 2011 és 2014 közötti időszakban. Akkor tekintettek egy halálesetet a műtéthez kapcsolódónak, amennyiben az a beavatkozás után 30 napon belül történt. (Persze ez utóbbit tovább finomították a betegek egyéni körülményeivel és egyéb hasonló adatokkal.) A fent említett majdnem egymillió műtétet 47 489 sebész hajtotta végre. A beavatkozások 0,2 százaléka (összesen 2064) történt a sebész születésnapján.

Amennyiben a nem módosított elhalálozási arányokat vizsgáljuk, akkor a műtét utáni 30 napon belüli elhalálozás 145 esetben történt meg, amikor a beteget olyan sebész operálta, akinek éppen születésnapja volt. Ez tehát 7 százalékos arányt jelent. Amikor a műtétet olyan orvos végezte, akinek épp nem volt születésnapja, ez az arány 5,6 százalék volt. A fenti két szám az egyéni jellemzők és egyéb módosító körülmények figyelembevételét követően 6,9 és 5,6 százalékra módosulnak (pontosabban ez utóbbi szám nem változott). Vagyis 1,3 százalék különbség van a poszt-operatív elhalálozás arányában, tehát a konklúzió az, hogy kisebb eséllyel ússza meg egy beteg a műtétet, amennyiben az őt operáló sebésznek éppen születésnapja van. A szülinap-hatás egyébként még az ünnepnapokon tapasztaltnál is jelentősebb.

A kutatók szerint elképzelhető ugyanakkor, hogy ez a hatás eltűnik, amennyiben nem sürgősségi beavatkozásokról van szó, vagy a páciensek szélesebb demográfiáját vizsgálják. A tudósok választása egyébként azért épp a sürgősségi műtétre esett, mert ezek az esetek igen kis részében tervezett műtétek, illetve ezek kapcsán a beteg sem igazán szokott magának orvost választani – márpedig ez a két faktor bezavart volna a végeredménybe. A kutatás annyiban fontos, hogy világossá teszi, az orvosok sem gépek, és tekintettel lehet lenni az ő igényeikre is – ezt pedig az adott ellátóhely is figyelembe veheti az ügyeleti beosztás összeállításakor. Illetve érdekes kérdés lehet az is, hogy ez mennyire univerzális jellemző, és hazánkban is így alakultak volna-e az eredmények, esetleg nálunk más életesemények váltják-e ki ezt a hatást. Betegként, különösen sürgősségi műtét esetén, amellyel kapcsolatban ezt a hatást kimutatták, nem tehetünk túl sokat a szülinap-hatás kiküszöbölése érdekében sajnos. Elvégre nem túl életszerű jelenet, hogy az orvos bulicsákóban érkezik a műtőbe, amit megpillantva a páciens kétségbeesetten leugrik az asztalról, és kiiszkol.

(Címlapkép/nyitókép: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

Az egészségügyi dolgozó nem lélegeztetőgép, nem működhet örökké száz százalékon Amerikai és magyar összefogással elsőként sikerült felismerni, hogy a koronavírus-járványtól való félelemnek és a rendkívüli helyzet okozta stressznek súlyos egészségügyi következményei lehetnek, különösen a betegek és az egészségügyi szakemberek esetében. Összegyűjtötték hát azokat a kipróbált technikákat, amelyek segíthetnek egészségü(n)k megóvásában.

Erősebben szorongunk a második hullámban A koronavírus-járvány jelenlegi szakaszában az összefogás, a kölcsönös segítségnyújtás és a szabályok elfogadása segíthet megküzdeni a magasabb pszichés feszültséggel a Magyar Pszichológiai Társaság katasztrófapszichológiai szekciójának elnöke szerint.

A manipulatív, önimádó emberek igénylik a legtöbb szexuális figyelmet másoktól A machiavellisztikus nők és a nárcisztikus férfiak több szexuális figyelmet kívánnak másoktól, mint az átlag, és akkor még a sötét triád egyéb következményeiről nem is beszéltünk (kivételesen nem Kínáról van szó).