Az űr tele van közel elpusztíthatatlan aszteroidákkal, de van megoldás az eltérítésükre

2023 / 01 / 25 / Bobák Zsófia
Az űr tele van közel elpusztíthatatlan aszteroidákkal, de van megoldás az eltérítésükre
A NASA első aszteroidaeltérítő missziója sikerrel zárult, de időközben a kutatók felfedezték, hogy egy bizonyos típusú, gyakori aszteroidatípusra nem hatna a demonstrált módszer. A kutatók szerint atomrobbantással lenne megoldható a probléma.

A NASA és ESA közös aszteroidaeltérítő missziójának során azt vizsgálták az űrügynökségek, hogy lehetséges-e kinetikus becsapódással kimozdítani a keringési pályájáról egy aszteroidát és, ha minimálisan is, de más irányba terelni az útját. A próbára azért volt szükség, hogy felmérjék egy lehetséges jövőbeli vészhelyzet esetén az alkalmazható módszerek hatékonyságát, az eredmények alapján pedig kiderült: a szonda általi eltérítés működőképes opció a bolygóvédelmi technikák között.

Bár a DART szonda segítségével minimálisan "eltérített" Dimorphos kisbolygó nem jelentett semmilyen veszélyt a Földre nézve, mivel az eddigi mozgása alapján ítélve soha nem keresztezte volna (és a jövőben sem fogja) a bolygó pályáját, de létezhetnek olyan űrbeli objektumok, amelyekről kiderülhet, hogy egyenesen a Föld felé tartva jelentős kockázatot képviselnek és katasztrófát okozna az esetleges becsapódásuk. Ha ezeket a veszélyes aszteroidákat még időben detektálják és egy szintén időben elindított űreszközzel lehetséges másfelé terelni őket, akkor egy éles szituációban is biztonságban tudhatjuk a Föld lakosságát.

A DART program pontos hatásait a jövő évben induló Hera misszió során mérik fel az Európai Űrügynökség tetthelyszínre érkező szondájával, ami az áldozatot, vagyis a Dimorphost és nagyobb párját, a Didymost vizsgálja majd. Legyen azonban bármilyen ígéretes is a DART sikere, a demonstrált módszer nem lesz alkalmas arra, hogy bármelyik fenyegető aszteroidától megvédje a Földet - erre a következtetésre jutott legalábbis egy nemzetközi kutatócsoport, akik az Itokawa kisbolygó három porszemének az elemzése által fedték fel a speciális felépítésű aszteroida különleges és nem éppen biztató jellemzőit.

Az Itokawa egy úgynevezett törmelékes aszteroida, aminek anyaga sokféle kőzet kicsiny darabjaiból állt össze, amelyek egy nagyobb, egységesebb felépítésű kisbolygóból származnak. A kisebb-nagyobb szemcséket összetartó gravitációs erők hatása hosszú időn át képes megóvni az ilyen típusú aszteroidákat a megsemmisüléstől, és védelmet nyújt az űrbeli objektumokkal való ütközésektől is - derült ki a Curtin Egyetem vezetésével végzett vizsgálatokból. Az Itokawa, a megvizsgált részecskék állapotából és összetételéből következtetve, körülbelül 4,2 milliárd évvel ezelőtt alakulhatott ki, ekkor esett szét az elődjéül szolgáló monolitikus aszteroida és formálódott ki a törmelékekből az 500 méter hosszúságú kisbolygó. A születése óta eltelt több milliárd év alatt az Itokawának valószínűleg volt része néhány ütközésben, de a törmelékes összetétel egyfajta lengéscsillapító jelleggel ruházta fel a struktúrát és megvédte a negatív hatásoktól.

"Az Itokawa olyan, mint egy hatalmas űrpárna és nagyon nehéz elpusztítani"

- jelentette ki a Fred Jordan professzor, a tanulmány főszerzője.

A vizsgálatok során mindössze három porszemcsét elemeztek a kutatók, mivel az aszteroidáról származó mintákat annak idején, 2005-ben, a japán Hajabusza szondával nem sikerült megfelelően begyűjteni: az űreszköz mintavételhez szükséges eszközei meghibásodtak, így a tervezett mennyiség helyett csak 1500 darab, a tároló falára tapadt porszemet tudott hazahozni a szonda. A 2010-ben lezárult küldetés azonban így is eredményesnek mondható, mivel ez volt az első olyan űrprogram, aminek során a japán űrügynökség egy kisbolygóból származó mintát szállított a földi laboratóriumokba, a szemcséket pedig azóta is vizsgálják a tudósok.

A törmelékes összetételű aszteroidák elpusztíthatatlan és strapabíró jellege nem jelent jó hírt a DART típusú, kevésbé "energetikus" bolygóvédelmi akciók szempontjából, főként, hogy a kutatók szerint a becsült mennyiségnél jóval több ilyen fajta kisbolygó keringhet az űrben, de létezik egy másik, agresszívebb megoldás arra az esetre, ha egy ilyen aszteroida a Föld felé tartana a jövőben:

a nukleáris töltet robbantása a közvetlen közelében arrébb tudná lökni az objektumot anélkül, hogy apró darabokra szakítaná azt.

Nick Timms, a Curtin Egyetem professzora szerint nem zárható ki, hogy a kinetikus becsapódás módszere is működne, de ha mégsem, vagy azzal esetleg elkésnek a jövőben a szakértők, akkor egy atomrobbanás során keletkező erőteljes lökéshullám nagyobb hatással tudna lenni az aszteroidára.

Bár más fajtájú kisbolygók egy atomrobbantás során felaprózódhatnak és a kialakuló kisebb darabok eltalálhatják a Földet, így még jobban emelkedik a kockázat szintje, de a törmelékes aszteroidák ellenálló szerkezete nagyobb eséllyel maradna egyben. A kutatók a továbbiakban azt vizsgálják, mennyire immunisak ezek a típusú kisbolygók az őket érő ütközések hatásaira.

(Fotó: JAXA, NASA, Getty Images/Mark Garlick/Science Photo Library)

Mégis beválhat az atombomba a túl későn érzékelt aszteroidákkal szemben Eddig felmerült, hogy a szilánkok folytatnák az útjukat a Föld felé, vagyis a helyzet csak rosszabb lenne, de egy új modell szerint ez nem feltétlen így van.


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.