Mégis beválhat az atombomba a túl későn érzékelt aszteroidákkal szemben

2021 / 10 / 15 / Felkai Ádám
Mégis beválhat az atombomba a túl későn érzékelt aszteroidákkal szemben
Eddig felmerült, hogy a szilánkok folytatnák az útjukat a Föld felé, vagyis a helyzet csak rosszabb lenne, de egy új modell szerint ez nem feltétlen így van.

Ha olyan filmekre gondolunk, mint az Armageddon, akkor adja magát az ötlet, hogy egy Földet fenyegető aszteroidát atomrobbantással semmisítsünk meg. A valóságban azonban nagyjából ez a legutolsó eszköz, amelyhez a kutatók nyúlnának, mivel félő, hogy a szilánkokra esett égitest folytatná az útját a Föld felé, csak így már bár kisebb, de sokkal több és kiszámíthatatlanabb becsapódással kellene számolni. Éppen ezért a jelenleg legelfogadottabb megoldás ilyen esetre az aszteroida letérítése a pályájáról, mely célra átalakított rakétákat vetnének be – a rakéták nem zúznák szét az égistestet, egyszerűen a mozgási energiát felhasználva arrébb löknék.

Az eljárást mind az Egyesült, mind pedig Kína vizsgálja két, egymástól független programban, és a kínai megoldás előnye az USA HAMMER programjához képest, hogy a becsapódás előtt elég lenne „mindössze” egy évtizeddel észlelni az égitestet, míg az amerikai megoldás esetén 25 évre lenne szükség. A lenti cikkünkben részletesen írtunk mindkét programról, valamint arról is, hogy a NASA a DART küldetés keretében (amely a tervek szerint november 24-dikei kilövéssel indul) egy rakétával megkísérli próbaképp letéríteni a Dimorphos nevű égitestet a pályájáról az emberiség történelmében először.

Kína hatalmas rakétákkal hárítaná el a Földet fenyegető aszteroidákat Kínai kutatók 23 szimultán rakétakilövéssel képesek lennének eltéríteni egy Földet fenyegető aszteroidát a szimulációk szerint.

Mindez szép és jó, de képzeljük el azt a filmes, de messze nem irreális helyzetet, hogy nem évtizedekkel, évekkel, hanem csak hónapokkal korábban szúrjuk ki a végzetünket hurcoló égitestet! A letérítés ilyenkor szóba sem jön, mivel a rakéták egyszerűen nem érnék el időben a célt, szóval marad valami nagy erejű robbanóeszköz, tehát valamiféle nukleáris töltet. Ennek használatától viszont tehát azért fáztak eddig a tudósok, mert túl keveset tudtunk a következményekről.

Szerencsére a helyzet most némileg tisztázódott, mivel egy új számítógépes szimuláció, a Spheral több tényező figyelembevételével (például a többi bolygó gravitációs hatása) kalkulálta ki a következményeket. A számítások során egy 1 megatonnás atombombát robbantottak fel egy 100 méter hosszú aszteroida felszínének a közelében. A szimulációt többször is lefuttatták, melyek során az aszteroida 5 különböző pályán közeledett bolygónk felé. Az eredmények pedig szerencsére igen biztatóak, mivel a becsapódás előtt pár hónappal megejtett nukleáris csapás jelentősen csökkentette a Földet elérő anyagmennyiséget.

Mint azt a vezető kutató a Gizmodo-nak kifejtette: ha legalább egy hónappal a becsapódás előtt atomrobbantást alkalmazunk egy 100 méteres égitesten, akkor 99 százalékkal, vagy akár annál is többel is csökkenthetjük a Földet elérő anyagmennyiséget. Ha a robbantás két hónappal előzi meg a becsapódást, az a szám közel 100 százalék is lehet. Egy nagyobb égitest esetén pedig a becsapódás előtt fél évvel történő robbantás 99 százalékkal csökkentheti a bolygónkat elérő anyagmennyiséget.

A kutatók szerint a robbantás és az aszteroida viszonyának alapvető fizikai hátterét sikerült alaposan lemodellezniük, az egyedüli bizonytalanságot az aszteroida alapvető tulajdonságai okozzák, mivel erről az égitestről még relatíve keveset tudunk, épp ezért szükséges minél többet kideríteni az aszteroidákról az elkövetkező űrmissziók során. A kutatók elismerték, hogy akár az is előfordulhat, hogy a robbantás csak ront a helyzeten, szóval egy döntéshozatal során ezt a lehetőséget is figyelembe kellene venni. Ugyanakkor a robbantás sikert jelenthet abban a helyzetben, amikor a biztonságosabb letérítés már nem jön szóba. Sőt az is lehetséges (persze ez sem jelent teljes garanciát), hogy egy robbantással jelentősen sikerülhet csökkenteni a károkat akár egy olyan égitest esetén is, melynek becsapódásáig mindössze 2 hét van hátra. Magyarán a kései észlelések esetén a mostani szimuláció szerint a robbantásos technika rendkívül hatásos lehet.

(Címlap- és borítókép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Alighogy felfedezték, a Föld mellett húzott el egy aszteroida Az égitest 15 340 kilométerre járt a Földtől, ez csillagászati szempontból igen kis távolságnak számít: ilyesmire idén még nem volt példa.

Ez már hatszor megeshetett: animáció egy Földbe csapódó, 500 kilométer átmérőjű aszteroidáról A Discovery csatorna animátorai elkészítették annak szimulációját, hogy pontosan mi történne, ha Földünket eltalálná egy 500 kilométer átmérőjű aszteroida.

Videón ahogy valami hatalmas dolog telibe találja a Jupitert A Jupiter a Naprendszerünk legnagyobb bolygója, így nem véletlen, hogy rendszeresek a becsapódások, csak ezeket aránylag ritkán sikerül ilyen szépen megörökíteni.


Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Olyan ősi ez az ökoszisztéma, hogy még a dinoszauruszok előtti időből származik.
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Egész váratlan dolog nyír majd ki minket (ha addig minden mást megúszunk): egy új szuperkontinens, a Pangea Ultima. Időpontra is van ötlet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.