Történet a szuper hatékony motorról, amely már negyven éve megmenthette volna a klímakatasztrófától a világot
2021 / 03 / 05 / Felkai Ádám
Történet a szuper hatékony motorról, amely már negyven éve megmenthette volna a klímakatasztrófától a világot
Történetünk 1977-ben kezdődik: egy Tom Ogle nevű férfi ekkor nyújtott be szabadalmat egy, a belső égésű motort hatékonyabbá tevő rendszerről, amely segítségével az autó a leírás szerint mindössze 4 liter benzint fogyasztott 161 kilométeren.

A szabadalmat végül 1979-ben elfogadták. Ogle szuper hatékony rendszere, mellyel a bravúrt elérte, a következőképp működött: ahelyett, hogy az üzemanyagtartályt környezeti hőmérsékleten és nyomáson tartotta volna, csökkentette a nyomást, de emelte a hőmérsékletet, így a benzinből gőz keletkezett. A gőz elégett, és lényegében ez működtette a motort. Természetesen a megváltozott működési paraméterek miatt a motort szerkezetileg is át kellett alakítani.

Amennyiben az eszköz valóban működött, úgy egy autó üzemben tartásához jóval kevesebb benzin is elég lett volna, mint korábban. Kérdés tehát, hogy mi igaz ebből az egészből?

Mint a fenti linken látható, a szabadalmat Ogle valóban benyújtotta, és ez elfogadásra is került. Ami persze nem jelenti azt, hogy az eszköz valóban képes arra, hogy 4 liter üzemanyaggal elműködtessen egy autót 161 kilométeres távon. Ugyanakkor könnyű belátni, hogy a történet mennyire meg tud ágyazni az összeesküvés elméletnek, melyben az elmés kis ember harcol az olajvállalatokkal, melyek végül elteszik őt láb alól, miközben az esetet túladagolásnak álcázzák. Ez a kép: mármint az óriáscégekkel hadakozó „underdog” korán kialakult, a The New York Times 1978-as cikke például egyenesen úgy fogalmaz, hogy Ogle El Paso-ban valóságos hős lett – egy olajipari cégek ellen hadakozó Dávid. A cikkből kiderül az is, hogy a csodálatos találmány (melyet akkortájt Oglemobile-nak neveztek) körül nem volt éppen minden rendben. Habár többen beszámoltak arról, hogy az öreg Ford, melybe Ogle a találmányának a prototípusát építette, valóban iszonyatos távokat tett meg rendkívül kevés üzemanyag felhasználása mellett, azért szkeptikusok is akadtak bőven.

Ogle állítása szerint az ő ötletével az összes, a benzinben rejlő energia kinyerhető, ez magyarázza az elképzelhetetlen hatékonyságot. Ráadásul az Oglemobile lényegében nullára redukálta volna egy gépjármű károsanyag-kibocsátását, miközben a hagyományos motorok rázkódásától és melegedésétől is megszabadult volna, aminek köszönhetően a motor életideje is kitolódott volna. Mindez szép és jó, de már a Timesnak nyilatkozó egyik fizikus is, bizonyos Robert Levy, az energiamegmaradás törvénye alapján elképzelhetetlennek tartotta ezt a teljesítményt. Érvelése szerint ilyen csekély mennyiségű üzemanyagban összesen nincs annyi brit hőegység (BTU), amellyel egy ilyen súlyú autót ekkora távon lehetne mozgatni. Magyarán hiába küszöböli ki a találmány akár teljes mértékben a veszteséget, vagy másképp szólva hiába tökéletesen hatékony, az említett mennyiségű üzemanyagban akkor sincs elegendő energia ezen cél eléréséhez, vagyis ha csak nem állít elő a motor a semmiből energiát (ami tehát a fizika fent említett törvénye miatt lehetetlen), úgy átverésről van szó. Levy el is mondta a Times újságírójának, hogy ez utóbbira gyanakszik, és felajánlott 1000 dollárt Ogle-nak, amennyiben a motor sikeresen szerepel egy olyan teszten, amit a fizikus állított össze, de a feltaláló nem élt a lehetőséggel. A közhangulatra egyébként jellemző volt, hogy Levy-t ezért a véleményéért sokan egyenesen amerikaitlannak tartották El Paso-ban, sőt az El Paso Times korabeli cikke is meglehetősen ellenségesen nyilatkozott Levy-ről, akire lényegében fizika PhD-vel felszerelt munkanélküliként hivatkoztak. Az viszont ebből a cikkből is kiderül, hogy Ogle Levy 1000 dolláros kihívását valóban visszautasította több okra is hivatkozva.

Robert Levy-vel értett egyet Richard W. Hum, az USA Energiaügyi Minisztériumának egyik tisztviselője is. Hum azután vizsgálta meg a motort, hogy Ogle sikeresen elvezetett El Paso-ból Demingbe mindössze pár liter benzin elégetésével. A tisztviselő a motorban nem talált semmiféle, egyértelműen átverésre utaló nyomot, de a teljesítmény szerinte is szembement a fizikai realitással, ezért aztán távozott is.

Meg kell említeni azt is, hogy nem minden szakember kételkedett ennyire: Gary Hawkins, aki akkortájt a Texasi Egyetem egyik mérnökprofesszora volt, kiszámolta gép működése mögötti fizikát, és lehetségesnek találta, hogy az eszköz jelentős mértékben csökkentse a benzinfelhasználást. Sőt Hawkins elkezdett dolgozni a motor kereskedelmi forgalomba szánt dizájnján is. Ogle-nak akkortájt ugyanis nagy tervei voltak: egy éven belül, tehát 1979-ben megalapította volna a vállalatát, az Ogle Fuel. Systems-t, amelyet egy névtelen befektető is támogatott. A fiatalember (Ogle ekkor 25 éves volt) elképzelései mai szemmel akár naivnak is tűnhetnek: úgy gondolta, hogy az eszközt darabonként 100 dollárért kínálja majd, de az ő cége így is az egyik legnagyobb vállalattá nő majd, hiszen – mint érvelt – a világon mindenki vásárolni fog egyet. Ugyanakkor Ogle sztorijában több lyuk is előfordul: azt állította, hogy tárgyal a Forddal, de a nagy amerikai autóvállalatnál nem is hallottak a férfiről. Sőt Ogle elmondta azt is – tovább szítva az eljövendő korok összeesküvés elméleteit –, hogy egy hatalmas olajipari cég képviselője 25 millió dollárt ajánlott a találmányért, amit ő természetesen visszautasított. A Times ezután egy houstoni olajcéget is megkeresett, ahol kinevették az elképzelést, hogy Ogle találmánya megrengetné az energiaipar óriásait, hiszen az érvelésük szerint így a véges olajkészletek csak még tovább kitartanának. Más kérdés – teszem hozzá –, hogy a haszonkulcs nyilván nem lenne ugyanakkora, ha ennyivel kevesebb olajra lett volna a gépjárműveknek szükségük.

Ogle 1981-ben halt meg, és az esetről az El Paso Times számolt be: eszerint a 26 éves férfi ijedtnek és szomorúnak tűnt, amikor betért egy helyi kocsmába, ahol bedobott jó pár pohárral, ezután hazament a barátnőjéhez, ahol hirtelen összeesett. A mentők háromszor is megpróbálták őt újraéleszteni, de a férfi végül a kórházba szállítás közben az életét vesztette. A hivatalos magyarázat szerint Ogle nyugtatót vett be és arra ivott, ez okozhatta a halálát. Ezt a forgatókönyvet erősítette meg az elhunyt anyja is, aki elmondta, hogy az utóbbi időben az ital és a nyugtató vált Ogle életformájává. Az anya elmondásából derült ki az is, hogy Ogle nagyon félt egy Tim Strayer nevű férfitől, akinek tartozott. Ogle ügyvédje ehhez azt is hozzátette, hogy épp perben álltak Strayerrel azért, mert a férfi állítólag kényszerítette Ogle-t arra, hogy a javára lemondjon a találmányából befolyó nyereség 22 százalékáról. Az ügyvéd egyébként a halála előtt egy héttel látta utoljára Ogle-t, aki kifejezetten depressziósnak tűnt. Az ügyvéd elmondta azt is, hogy a feltaláló lényegében csődbe ment, és próbálta mindenét eladni. Felmerült az is, hogy Ogle-t csőbe húzták: profi szerencsejátékosok leitatták, majd Ogle ezután sokat vesztett ellenük billiárdon.

Ogle találmánya kisebb szenzáció volt tehát a hetvenes évek végén, amiről ma már alig hallani, mindössze egy-egy Reddit fórumon szoktak találgatni a csodás motorról, valamint a feltaláló halálának a titokzatosnak vélt körülményeiről. Ogle szegény sorból származott, nagy tervei voltak, de idejekorán hunyt el – ez biztosan kijelenthető. Azonban erősen kérdéses hogy halála mögött az olajipar állt volna, sokkal inkább tűnik tragédiája pár szerencsétlen választás és rosszul megválasztott ismerős eredményének. Természetesen nagyon nehéz bármit kijelenteni negyven év távlatából egy másik kontinens másik országából. Az biztos, hogy kevés nyom őrzi Ogle-t a neten, pusztán pár cikk a fénykorból, és maga a szabadalom. Apropó: ez utóbbi végleg lejárt 1997-ben: senki sem hosszabította meg, és senki sem építette meg a szuper hatékony motort, mely segítségével Tom Ogle egykor az öreg Fordjával pár liter benzinnel eljutott El Paso-ból Demingbe. Igaz, erre szükség sem lenne, hiszen a mai motorok – sok évtizednyi mérnöki munka csúcsteljesítményei – már igen hatékonyak, ugyanakkor a fent bemutatott csodára ezek sem képesek.

(A cikkhez felhasznált képek illusztrációk)

(Kép: Pixabay)

További cikkek a Rakétán:

A Ford 2030 után már csak elektromos autót fog árulni Európában Még kilenc évig vehetünk benzines vagy dízel, vagy akár plug-in hibrid Fordot.

Az önvezető motorok fejlesztése is alakul, nem csak az önvezető autóké A hatvanas évek easyrideres ellenkultúrája számára a végtelen szabadságot testesítette meg a motoros cruisolás a végtelen utakon, de vannak olyanok is, akik kevésbé romantikus módon a városi dugókon próbálnak meg átvergődni nap mint nap munkába menet a vasparipa hátán. Alapvetően mindenkinek, de ez utóbbi csoportnak különösen hasznosak lehetnek a motorkerékpárok automatizálását célzó erőfeszítések. De vajon mi értelme egy teljesen önvezető motornak?

A világ legkisebb motorja kvantum alagutakban száguld, ahol az is kérdés, merre folyik az idő Van egy igazán apró motorod, és több mint 16 atomból áll? Sok időd lehet, mert valamit feleslegesen építettél be, ebbe a pazarló konstrukcióba - mondhatnánk, ha ez verseny lenne, és hát az is, a neve pedig a miniatürizálás nagy kalandja. Közben természetesen új kvantumfizikai felfedezések is születnek.


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.