"Vannak, akik a tudatosság tudományát lehetetlenségnek tartják. A tudomány, természeténél fogva, objektív. A tudatosság, természeténél fogva, szubjektív. Tehát sosem létezhet a tudatosság tudománya. A 20. században ez a nézet uralkodott" - mondta David Chalmers filozófus 2014-es TED előadásában, hozzátéve, hogy ez a trend az elmúlt években, évtizedekben már kezdett megváltozni, a tudósok körében egyre elfogadottabbá vált a tudatosság spirituálisan hangzó tudományának integrálása az agykutatás területébe. Chalmers volt azoknak az egyike, akik az elmúlt időkben azon dolgoztak, hogy a tudatossággal kapcsolatos kutatások sokkal nagyobb figyelmet kapjanak és végre választ kaphassunk arra az ősi kérdésre, hogy mi, emberek (vagy akár más fajok) miért is vagyunk tudatosak, vagyis

"miért nem vagyunk csak robotok, akik feldolgozzák a rengeteg ingert, és megadják rá a reakciókat anélkül, hogy megtapasztalnánk a belső filmet?"

A filozófus 1994-ben tartott előadást a témában az arizonai Tucsonban megszervezett konferencián, amelynek a Tudatosság Tudománya Felé elnevezést adták, ezzel is utalva a tényre, miszerint a résztvevők, köztük filozófusok, agykutatók és orvosok még csak kísérleteznek azzal, hogy a tudatosság rejtélyét objektívebb fénybe helyezzék és világosan definiálják. Chalmers felszólalása az egyik legnagyobb hatású eseményévé vált a rendezvénynek és később is kiemelkedő figyelmet kapott tudományos körökben: az ő elmélete szerint a tudatosság szoros összefüggésben áll az információval, vagyis mindenki és minden, ami információt dolgoz fel, átéli a tudatosság élményét.

A szintén a konferencián előadó Christof Koch agykutató, aki a DNS kettős spirál szerkezetének egyik felfedezőjével, Francis Crickkel együtt sok éven át az öntudat jelenségét kutatta, ezzel szemben sokkal szűkebb keretek között határozta meg a tudatot: szerinte a tudatos figyelem, ami a munkamemória aktiválásával jár, sok-sok neuron ugyanazon a frekvencián (40-70 Hz-es frekvencián) való rezgése során születik meg. Koch és Crick teóriája, még ha akkoriban még nem is állt biztos lábakon, de egyfajta mérhető és ellenőrizhető definíciót jelentett a jelenséggel kapcsolatban, amire szükség lehet ahhoz, hogy a tudatosság kérdésköre valódi tudományos és mindenki által elfogadott meghatározást kaphasson.

A németországi Ruhr-Universität Bochum kutatói most ehhez hasonló módon egy kísérletek során bizonyítható, vagy legalábbis tesztelhető elméletet alkottak a tudatosságról, amivel lehetővé válik, hogy a jelenlétét megfigyeljék nem csak emberekben, hanem állatokban vagy akár mesterséges intelligenciában is. A teória szakít azokkal a hagyományokkal, amelyek szerint a tudatosság az éber állapothoz állandó jelleggel hozzátartozik, a kutatók szerint ez sokkal inkább egy időnként bekapcsoló funkció, ami a komplexebb kognitív feladatok megoldását biztosítja.

"Tudatos kognitív műveletek szükségesek például olyan helyzetekben, ahol a tanult viselkedés vagy szokások nem elegendőek a boldoguláshoz.

Az embereknek nem feltétlenül igénylik a tudatosságot ahhoz, hogy lezuhanyozzanak vagy vezessék az autót. De amikor valami váratlan történik, tudatos kognitív tevékenység szükséges a helyzet megoldásához" - írják az egyetem közleményében. A tudatosság tehát csak egy időnként alkalmazott segédeszköz, nem passzív velejárója az emberi létnek, de hogyan lehet a hipotézis igazságát ellenőrizni?

A kutatók elmondása szerint a tudatos műveletek nagyon gyors információátvitelt igényelnek az idegsejtek között, ezért ilyenkor az elektromos szinapszisokon át történik a neuronok kapcsolódása, nem a lassabb kémiai szinapszisok használatával. Amennyiben egy teszthelyzetben olyan hatóanyagokat adnak a vizsgált alanynak, amelyek blokkolják az elektromos szinapszisokat, majd egy új problémával szembesítik, amelynek megoldása többfajta, már korábban tanult képesség, tudás kombinációját, vagyis tudatosságot igényel a részéről és a feladatot nem tudja kivitelezni (de egyszerűbb részfeladatok elvégzésére képes), akkor elmondható, hogy a tudat valóban az elektromos szinapszisok működéséhez kapcsolódik.

A platform teória újdonságát nem csak az jelenti, hogy a tudatosságot a váratlan, új vagy nagy mennyiségű információ kezelését igénylő helyzetekhez köti, hanem, hogy a tesztelésének valamilyen formáját akár állatokon vagy mesterséges intelligencia rendszereken is el lehet végezni, ezért ez alapján sokkal szélesebb körben vizsgálható a rejtélyes jelenség működése. A tudatosság így átkerülhet a filozófia és spirituális definíciók hatóköréből a neurológiai kutatások területére, ami a Ruhr-Universität Bochum professzorai szerint különösen fontos lehet a témakör megértése szempontjából.

(Fotó: Pixabay/tumisu/a_m_o_u_t_o_n, Getty Images/svisio)