Itt a tavasz, nyílnak a virágok, pattannak a rügyek, kirajzanak a méhek és a traktorok, nekilátnak az otthoni kertészkedésnek a kertes házban élők. És nekiláthatnak a lakásban élők is, akár még a kötelező vagy önkéntes karantén idején is, ha hozatnak az ajtajuk elé néhány hozzávalót a még szabadon mozgó barátokkal, rokonokkal.
A mikrokertekben pici területen, ellenőrzött körülmények között nevelhetünk haszonnövényeket, ami egyrészt szórakoztató és érdekes dolog, másrészt pedig meglepően sok konyhai alapanyagot is ki lehet hozni belőle. A műfaj minimuma egy pohár, amelyben egy pici vízre szórva akár táptalaj nélkül lehet erre alkalmas magvakat kicsíráztatni majd pár nap múlva csíraként elfogyasztani.
Az otthoni csíratermesztésről itt találsz egy igen inspiráló leírást. Mustármag, retekmag, búza, fűszernövények: egész csomó kultúrnövény magja (mármint nem kezelt, nem csávázott magja!) alkalmas erre, az eredmény pedig meglepően finom, érdekes, különleges tud lenni.
Vigyázat: ha előbújtak a csírák és nekiállnánk legelni, előtte érdemes utánaolvasni, milyen extra hatásai lehetnek a csíráknak! A retekmag-csíra például már egész kis mennyiségben (csak néhány kiskanálról van szó!) képes durván megnövelni a testhőmérsékletet, ami ezekben a koronavírusos időkben eléggé sokkoló élmény lehet, ha nem készülünk fel rá!
Nagyobb növényekhez persze nagyobb nekikészülésre van szükség, de ha saját, otthon termett paradicsomot, chilit, padlizsánt szeretnél, ahhoz is elég pár cserép, némi virágföld és egy kis vetőmag. A vetést a profi mikrokertészek ugyan már februárban el szokták kezdeni, de még most se késő. Ha a magok március végén - április elején bekerülnek a palántanevelő cserépbe vagy ládába, májusban, a fagyok elmúlta után tövenként egy-egy saját cserépbe vagy ládában megfelelő távolságra (legalább 30 centi) ültetve mehetnek is ki egy napos erkélyre vagy teraszra, az is remekül működik.
Innentől csak arra kell ügyelni, hogy a földje ne száradjon ki de ne is legyen túl nedves; megfelelő legyen a tápanyag-utánpótlás valamilyen tápoldattal; ne lepje el a poloska (ami a paradicsomot imádja) meg a levéltetű (ez pedig a paprikát); ne égesse meg a nap, és így tovább. Szóval lesz vele munka gazdagon, de a lakásban folytatott hobbikertészetnek pont ez a lényege. Na és persze az, hogy büszkén tehessük a tányérra azt az élelmiszert, amit teljesen magunktól, magunknak termeltünk, akár a város közepén vagy egy óriási háztömb egyik kockájában a nyolcadikon.
Az önellátás és a bio-életmód illúzióját legdrágábban és leghatékonytalanabbul természetesen az internetes kereskedelem igénybevételével teremthetjük meg, például egy ilyen, Kínából rendelt, saját fényforrással felszerelt műanyag cserép megrendelésével huszon-párezer forintért:
Biztos nagyon finom az ebben termesztett paradicsom-paprika is, bár elég sokáig kell művelni a kertecskét, amíg terményben visszajön a beruházás költsége!