Sose bírt beszippantani a NIT-ek, Antutu-pontszámok, megapixelek világa, számomra a mobiltesztek érdektelenek, a mai mobilok pedig mind egyformák. Egy kicsit utálom is őket, megannyi kis Black Mirror, amik egy kicsit ellopják az emberek lelkét. De hát a mobil az kell, nincs mit tenni. És ha már kell, ne legyen drága, hogy ne fájjon nagyon, ha leesik és eltörik. De lehetőleg ne is törjön el. De legyen szervizháttere, mert úgyis eltörik. Legyen elég gyors ahhoz, hogy fennakadás nélkül nézhessek videót, mailezhessek, szabadon ugrálhassak ki-be szövegszerkesztőkbe, szerkesztőségi rendszerekbe, mobilbankba, levelezésekbe, játékokba.

Legyen szép a képe! Legyen tiszta, érthető a hangja. Legyen benne nagy akku, bírjon ki egy napot, és lehessen gyorsan tölteni is azért, a biztonság kedvéért, ha éjszakára elfelejtem töltőre rakni. Legyen benne NFC-chip, mert bár még csak bankkártyát használok és fázom a mobilos fizetéstől, azért már érzem, hogy nem sokáig bírok úszni a legújabb ár ellen. És az se baj, ha van benne klasszikus fejhallgatócsatlakozó, sztereó hang a játékokhoz és egy dolog, ami ma már nagy ritkaság: infrasugárzó a tévé távirányításához.

Legyen üzenetjelző LED-je, mert az én jelenlegi mobilomon ilyen nincs és nagyon hiányzik! Legyen benne ujjlenyomat-olvasó, mert azt viszont imádom a saját mobilomban, hogy megfogom és már nyílik is. Nem érdekel, hány szeme van, de azért csináljon normális fotókat. És ha már 4K-s tévénk van, tudjon 4K-s videót is rögzíteni, hiába nem látom úgysem a különbséget a full-HD és a 4K között. ÉS férjen el rajta jó sok adat, kép, videó, ne szembesüljek folyton azzal, hogy törölnöm kell.

Ezeket a paramétereket próbálnám ma megadni illetve kipipálgatni az árösszehasonlító oldalakon, ha új telefont akarnék venni magamnak vagy valakinek a családban, aki megkér rá. Az utolsó ilyen vásárlásnál amúgy már a Xiaomit is bepipáltam, mert az előző 4 (négy) családi Sziamiaúval végig nagyon jó tapasztalataink voltak. A legjobb egészen konkrétan az volt, amikor este leesett az egyhetes mobilom, porrá tört a kijelzője (hiába volt rajta a szilikonbugyija, pont rácsattant pofával másfél méterről a kőpadló kiálló dudorára) és másnap délre már bele is rakta az új kijelzőt 25 ezerért a márkaszerviz.

Így hát, bármennyire is utálom a mobilteszteket, amikor a Rakéta szerkesztőségét megkereste a Xiaomi azzal, hogy volna tesztre egy új mobiljuk, jelentkeztem érte. Egye fene, kipróbálom, ha már úgyis ismerem és szeretem a márkát,  Aztán a futár kihozta a csomagot és tökre meglepődtem: de hát ez nem is Xiaomi!

Pedig de. A Poco a Xiaomi saját márkája, amit azért találtak ki, hogy az egyre inkább a konzervatív prémiumkategória felé tolódó Redmi alatt legyen egy frissebb és talán olcsóbb brandjük is. Az X3 Pro pedig ennek a márkának az egyik friss modellje.

A Poco X3 Pro a magyar piacon 85 ezer forinttól kapható. Van benne minden, amit fent írtam, hogy legyen - mintha nekem találták volna ki. A telefon műszaki paraméterei ide kattintva olvashatók a gyári termékoldalon. Én itt és most nem untatnék senkit a gigabájtokkal, megapixelekkel, csak a lényeget emelem ki. A 6,67 coll képátlójú (az azt jelenti, hogy bazi nagy, egészfarzsebes) telóban 128 GB RAM és 6 GB ROM van. A kijelző képe fényes, erős, a fekete elég fekete, a 2400x1080 pixeles felbontásnál pedig nem tudom, hogy kinek lenne szüksége nagyobbra a homo sapiensek biológiai szemével rendelkező felhasználók közül. A proci minden, az X3 Próról általam elolvasott teszt szerint meglepően erős egy ilyen olcsó telefonhoz, a gyakorlatban pedig akadásnak, lagnek nyoma sem volt soha.

A kamera tud mindent, amit egyáltalán el tudok képzelni, hogy tudnia kellhet: 48 megapixel hátul, 20 megapixel elöl, gyors fókuszálás, szép, tiszta képek. Az előbb említett tesztek egybehangzóan a kamerát ekézték, mert állítólag a Poco Akárhányas telefon jobb Sony kamerája után ebben a Pocóban egy Akárhány mínusz valahányas típusú, gyengébb főkamera dolgozik, de az én igénytelen szemeimnek ez is tökéletesen megfelelt.

A mobilt kibontottam, bekapcsoltam, pár napig használtam. Néztem rajta videót, olvastam és írtam levelet, picit játszottam is vele. Csináltam fotót, videót, amit leszedtem és megnéztem monitoron, tévén. Teljesen meg voltam vele elégedve, amire nekem egy mobil kell, azt mind tudja. De azért tud olyat is, ami nem kell.

A Xiaomi hagyományosan erősen gyúr arra, hogy márkarajongói táborokat építsen magának. Saját készülékeire optimalizált Android-megjelenítése, a MIUI (MI User Interface) köré tech-fórumot is épített, van egy csomó téma, háttérkép a MI-mobilokra. Innentől egy kicsit skizofrén dolog, hogy a Poco is rajongókat akar gyűjteni. A márkának van külön weboldala, a brandnév óriási betűkkel a mobil hátoldalára is felkerült, a dobozban pedig ide-oda felragasztható gerillamatrciákat és egy kedves cégvezetői üzenetet is talál az új Poco-családtag. Szerencsére ez az egész marketingnyomulás cseppet sem tolakodó, a telefon a kibontás és a Google-adatok megadása után azonnal normálisan használható.

Egy dolog volt szignifikánsan más az X3 Prón, mint a saját mobilomon: a Pocóban az ujjlenyomat-szkennert a főkapcsoló gombjába integrálták, hüvelykujjal nyílik. (Az enyémen a hátlapon van, mutatóujjra kitalálva.) Eleinte zavart, hogy a nagyon gyors szkenner azonnal nyitotta a telefont, ahogy megfogtam, de aztán valahol olvastam, hogy be lehet állítani a feloldást úgy is, hogy a gomb érintése helyett a megnyomására aktiválódjon. Innentől már csupa öröm és boldogság volt az élet az X3 Próval.

Persze azt, ami nekem kell, tudja az én egyéves Redmi Note 8T-m is. De azért vicces, hogy ez az új, okosabb, erősebb Xiaomi-telefon alig 8 ezerrel drágább annál, amennyibe az én mobilom most kerül. És nyolcezer nem sok azért a többletért, amennyivel korszerűbb és okosabb ez a Poco az én Redmimnél. Úgy gondolom, hogy ha véletlenül pont most kellene telefont vennem, nem is adnám vissza a tesztkészüléket, csak az árát küldeném el az importőrnek. És utána nem olvasnék mobiltelefon-teszteket legalább két, de lehet, hogy három évig, hanem boldogan ellennék ezzel a Pocóval.

Illetve...

Egy dolog azért hiányzik ebből a telefonból: az 5G-s GSM-támogatás. Ez azért fáj 2021-ben egy vadiúj modellnél. Igaz, hogy a saját telefonom se tudja az 5G-t és eddig nem is éreztem, hogy hiányzik belőle ez a szuperképesség. Szóval emiatt, de csak emiatt, lehet, hogy futnék még pár kört az árösszehasonlítókon, hátha van olyan telefon, ami mindazt tudja, amit ez a Poco, de ugyanennyiért még 5G is van benne.

Aki klasszikus, valódi mobiltelefon-tesztet szeretne olvasni a Poco X3 Próról, itt megtalálja. Nem sok, alig hat oldal az egész. Egy mobilról. Jó szórakozást hozzá, ha szereted az ilyesmit!

Ez is érdekelhet:

Csúcskategóriás vezeték nélküli fülhallgató, aminek még a tokja is beépített Bluetooth adóként működik A Bowers & Wilkins  eddig többnyire borsos áru hangfalakban és mélynyomókban utazott, most azonban piacra dobnak két profi, kábelmentes fülest is. Potom százötvenezer forintért.

Érdekes újítások a mobiltelefonoknál, amik nem voltak képesek elterjedni Projektor, lézerpointer, CB-rádió, kétoldali kijelző, optikai zoom, infratávirányító: dolgok, amik nincsenek ott minden mobilban. Pedig ott lehetnének.

Akkora problémát okoznak a vonatsínekre ejtett fülhallgatók Japánban, hogy a Panasonic egy speciális porszívót is kifejlesztett a probléma kezelésére Amikor az Apple bemutatta az első AirPodsot, már lehetett sejteni, hogy a teljesen vezeték nélküli eszköz az elvesztett fülhallgatók új korszakát nyithatja meg, a statisztikák szerint pedig ez a félelem nem volt teljesen alaptalan.