Uzsorás vagy mecénás? Dúlnak az indulatok az Apple App Store-ja körül

2020 / 06 / 21 / Pőcze Balázs
Uzsorás vagy mecénás? Dúlnak az indulatok az Apple App Store-ja körül
Apple-adó. Így emlegetik a fejlesztők azt a 30%-os részesedést, amit az Apple levon az App Store-on keresztül eladott alkalmazások utáni bevételeikből. És miközben az Európai Unió épp bejelentette, hogy vizsgálni kezdik, hogy mennyire torzítja a piacot az alkalmazásbolt működése, pont óriási vitába keveredtek egy fejlesztőcéggel.

"Egymillió év múlva sem fogjuk odaadni az Apple-nek a bevételeink harmadát. Ez felháborító, kriminális, és minden egyes dollárt, amink van, vagy a jövőben megkeresünk, arra fogom költeni, hogy porig romboljam ezt, és eljussunk valami jobbhoz." Ezt David Heinemeier Hansson nyilatkozta, miután az általuk készített, Hey nevű új email alkalmazást az Apple munkatársai levették az App Store-ból.

Az iPhone 2007-es bejelentése után röviddel Steve Jobs nagyobb forradalmat indított el, mint magával a készülékkel: külső fejlesztők számára is lehetővé tették, hogy programokat készítsenek a telefonjaikra. Korábban a mobilokon jellemzően a gyártó által készített szoftverek futottak: számológép, néhány játék, ez-az, csupa olyan megoldás, amire szinte mindenkinek szüksége van. Az internet legnagyobb vonzereje ehhez képest abban van, hogy a legfurcsább, legritkább, legkülönösebb tartalmakra, megoldásokra is kíváncsi néhány tízezer ember. Biztosan akad a földön tizenötezer olyan megszállott, aki szívesen fizetne két dollárt azért, hogy a telefonján a norvég techno kultúráról kapjon naponta tizenkét érdekfeszítő kvízkérdést. A telefongyártó sose menne bele ebbe a fejlesztésbe maga - de valahol Norvégiában egy fiatal fejlesztő simán beleöl néhány munkaórát, hogy aztán tizenötezerszer két dollárt keressen az egésszel. Így aztán az Apple szabadjára eresztette a világ fejlesztőit, így lett Angry Birdsünk, Instagramunk, Shazamunk - a fejlesztőknek pedig az elmúlt években több mint 150 milliárd dollárjuk.

 

De az Apple nem adja ingyen, hogy az alkalmazásokat eljuttassa több milliárd felhasználóhoz - arra hivatkozva, hogy heti százezer alkalmazást tüzetesen átvizsgálni, a terjesztéshez infrastruktúrát biztosítani nem két fillér. Az ingyenes alkalmazások után ugyan nem kérnek pénzt, de ha valaki fizetős appot készít, annak a bevételek 30%-át le kell szurkolnia az Apple-nek, előfizetések esetén ez az első évben ennyi, utána 15%-ra csökken. Az iOS alkalmazásokban csak az ő fizetési megoldásaikat lehet használni, nem lehet külön bekérni hitelkártya-adatokat - a cég a biztonságra és a kiváló felhasználói élményre hivatkozik, a fejlesztők persze a totális kontrollra. A Google ugyanezt a modellt követi, azzal a kivétellel, hogy náluk egyszerűbb "nemhivatalos" úton, akár őket kikerülve telepíteni programokat a telefonra.

Kerülőutak persze vannak

Sok cég szívja a fogát az Apple-adó miatt, és többen megpróbálnak kerülőutakat találni - amit az Apple esetenként enged is. A Netflixnél például egész egyszerűen nem lehet előfizetni az appon belül, szépen fel kell menni a netflix.com-ra. Így az iPhone-on nincs pénzügyi tranzakció, tehát nincs levonás sem. A Spotify ezzel szemben drágábban adja az appon belüli előfizetést, mint a weboldalon keresztülit, hogy ezzel fedezze a kieső bevételt. Az említett Hey appnál az a probléma az Apple szerint, hogy a program egyáltalán nem működik, míg a felhasználó nem fizet, fizetni pedig csak a hey.com-on lehet - ezt az Apple csak a Netflix-szerű, médiafogyasztó appoknak engedélyezi. Tim Cookék szerint egy ilyen megoldás egy felhasználónak rendkívül frusztráló élmény, ami árt az App Store, ezen keresztül az iPhone ázsiójának. A cég egyik legismertebb vezetője, Phil Schiller interjúkban állt bele abba, hogy hiába a nyilvános vita, nem változtatnak a véleményükön és a működésükön. Még javaslataik is voltak, hogy mit tehetnének a fejlesztők, például ha az alkalmazásnak lenne egy egyszerűbb, ingyenes, alapműködése, már átmenne a szűrőiken.

Úgy tűnik, a két tábor most állóháborúra rendezkedik be. A Hey szajkózza a saját igazát, az Apple szintén a magáét, és dönteni valószínűleg a politikusok fognak. Az Egyesült Államokban és Európában is többeknek szemet szúrt, hogy egy ekkora piactér fölött rendelkezni nagy felelősség, így nem árt megvizsgálni, hogy az Apple megfelel-e annak. Rendben van, hogy egyszerre árulja a saját portékáit (Apple Music, Apple TV+) és azoknak a konkurenseit is (Spotify, Netflix)? Rendben van, hogy egy jól futó programnak elkészíthetik majd erőből lenyomhatják a versenytársát? Rendben van, hogy kizárólag az ő csatornáikon keresztül vehetünk appokat a telefonunkra? Erről mást gondol Tim Cook, mást gondol a fejlesztői közösség, mást gondolnak az iPhone- és iPad-tulajdonosok, és mást gondolnak a politikusok. Utóbbiak értenek talán legkevésbé a kérdéshez, de ők fognak arról dönteni, hogy a dolgok így maradnak-e.

(Fotó: Pixabay, Apple)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
A META AI-ja azt állítja, gyereke lett
A META AI-ja azt állítja, gyereke lett
Aki ráadásul egyszerre nagyon tehetséges és fogyatékkal élő is.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.