A struktúrát a helyi hatóságok ismételt felhívására vezették be, hogy az emberek legyenek "különösen óvatosak a vadon élő állatok átkelőhelyei közelében". Ahogy a bevezetőben írtuk, az új, mesterséges-intelligenciával működő felderítő rendszer tíz radarral figyeli az út menti területet, beazonosítja a vadon élő állatokat, köztük jávorszarvasokat, medvéket, őzeket és vaddisznókat, majd ezt követően jelet küld a térség sebességjelző tábláihoz, azok pedig automatikusan világítani kezdenek, és

csökkentik a megengedett sebességhatárt 70 km/h-ra arra az időre, amíg az állatok átkelnek az úttesten.

Az alábbi, Észt Közigazgatási Hivatal (Maanteeamet) által megosztott videó megmutatja, milyen amikor egy jávorszarvas csorda eléri az egyik átkelőhelyet:

Siim Vaikmaa, a Közúti Hivatal forgalomirányító központjának vezetője az ERR-nek elmondta: "Ha a figyelmeztető és a sebességkorlátozó táblák kigyulladnak, arra kérjük a járművezetőket, hogy legyenek különösen óvatosak a vadak átkelőhelyei közelében. Ez azt jelenti, hogy ésszerű csökkenteni a menetsebességet és szükség esetén akár megállni és bekapcsolni autójuk vészvillogóját." Vaikmaa ezen kívül hangsúlyozza, hogy mindig figyelmesnek kell lenni ezeken a területeken, még akkor is, ha az automatikus lassító jelek éppen nem világítanak. Valamint arról is beszélt, hogy a fejlesztés során egy technikailag bonyolult rendszerrel dolgoztak, amely talán még nem működik 100 százalékos hatékonysággal."

Biztonságosabb utak embereknek és állatoknak

Mint ahogy arra egy észt IT-s cég, a Samsara is rámutat blogbejegyzésében, "számos oka lehet annak, hogy miért vonzza az úttest az élőlényeket azon túl, hogy egyszerűen A pontból B pontba jussanak". Példának okáért a frissen kaszált út menti füves részek élőhelyet nyújtanak az újranövő legelőknek, a felsózott aszfalt pedig hasznos tápanyagokat és vitaminokat tartalmaz az állatok számára. (Hozzátették: mármint a só, nem maga az aszfalt.) Azonban nemcsak Észtországban téma a vadgázolás mérséklése, az indiai ATME Mérnöki Főiskola tanulmánya nemrégiben részletesen bemutatta egy olyan rendszer működését, amelyet a vadon élő állatok felderítésére terveztek az ütközések elkerülése érdekében az utakon. A cikk szerint

a vadgázolások száma évente jóval magasabb lehet, mint ami a nyilvántartásokban szerepel, mivel "az adatbázisok kizárják azokat a baleseteket, amelyeknél a járműkár kevesebb, mint 1000 dollár".

Ha pedig már a számadatoknál tartunk: az Egyesült Államokban évente több mint 300 000 jármű és vadállat ütközik, melynek során több mint 24 000 állat, és megközelítőleg 2000 sofőr meghal. Az állatfelismerő rendszerek és az autonóm járműbiztonsági funkciók kombinációja - például a Tesla robotpilótája, ami megakadályozta, hogy az autós ütközzön egy vaddisznóval - remélhetőleg hatékony megoldásnak bizonyul erre a problémára. Az állatok többnyire a nap sötétebb időszakaiban, mérsékelt forgalomban kelnek át, ám a tél közeledtével a közúti láthatóság romlik, és nő a balesetek kockázata. Az észt Közúti Igazgatóság szerint statisztikailag mindig az őszi szezonban történik a legtöbb baleset, melyek magukban foglalják a vadgázolást is, és amikből évente átlagosan 120 ütközést regisztrálnak.

(Fotó: Needpix)