Egy gombostű sem maradhat rejtve a Lidar szeme elől

Hamarosan térkép készülhet az egész világról! Ez valóban szenzációs hír lehetne… ha az ókori Babilóniában élnénk. Ők alkották meg ugyanis az első világtérképet, az Imago Mundit majdnem három évezreddel ezelőtt. Azóta sok víz lefolyt az Eufráteszen, az emberiség feltalált ezt-azt, többek között a műholdakat, amelyekkel már folyamatosan monitorozzák a Földet, ebben a pillanatban is több száz kering a fejünk felett, térképeket készítve és óvó tekintetét állandóan rajtunk tartva (helló Nagytestvér). Akkor miért is szenzációs a hír?

Az Earth Archive feltalálója, Chris Fisher új módszerrel, repülőkre és drónokra szerelt Lidarral tervezi beszkennelni az egész bolygó felszínét, minden eddiginél pontosabb, 3D-s térképet létrehozva, és nem is akármilyen megfontolásból. „Az Earth Archive program fókuszában a veszélyeztetett tájegységek állnak, a nyílt forráskódú kollekció a világ minden tudósa számára hozzáférhető lesz.” – írják a projekt oldalán.

A veszélyeztetett tájegységek száma ugyanis nagyon meg fog szaporodni a közeljövőben a kutatók szerint, a klímaváltozás hatásai miatt. Fishernek ez adta az ihletet a projekthez. „Nem tudom, hogy hogyan oldjuk meg a klímaváltozás kérdését, de azt tudom, hogy mi az első lépés, egy alap nyilvántartás létrehozása. Ez lesz az Earth Archive”- mondja az archeológus. Így lényegében készítenek egy „előtte” képet, amit a jövő generációi összevethetnek az „utána” (klímaváltozás után) állapottal, és megismerhetnék a Föld olyan részeit is, amelyek addigra már nem fognak létezni. A terv grandiózussága és a lézer bevetése miatt, még a készítői számára is futurisztikusan hangzik: „El tudom képzelni, hogy száz év múlva az emberek úgy használják majd ezt az adatbázist, mint a Star Trek Holodeckjét.”

Lidar az autóban=hiba az autóban?

Maga a Lidar (Light Detection and Ranging) persze nem valami új, high-tech találmány, már az Apollo 15 űrhajósai is az Apollo Laser Altimeterrel készítettek térképészeti méréseket a Hold felszínéről 1971-ben. Lényegében úgy működik, mint a denevér, ők a hang kibocsátása, majd azoknak a felületről való visszaverődése között eltelt időből számítják ki az objektumok távolságát és elhelyezkedését, a Lidar ugyanezt csinálja lézersugárral.

Az egyik legnépszerűbb felhasználási területe az önvezető autók navigációja, bár van, aki nem erre esküszik. Elon Musk, a nagy ellenség, a Lidar alkalmazását egyszerűen hülyeségnek tartja és nemrégiben a Cornell Egyetem kutatói is arra jutottak, hogy az autók oldalára szerelt, mellesleg a Lidarnál lényegesen olcsóbb kamerák legalább olyan pontos navigálást tesznek lehetővé.

A Lidaros önvezetés népszerűségének egyébként is adott egy nagy pofont, mikor tavaly Arizonában az Über önvezető autója elütött egy nőt, miközben a kocsi sofőrje showműsort nézett a mobilján. Mivel a szkenner nem tudta pontosan azonosítani a tilosban áthaladó gyalogost, az automatizált fékrendszer csak akkor kapcsolt be, mikor már késő volt. Ha a baleset nem is egyértelműen a lézerszkenner hibája, az mindenesetre így is bebizonyosodott, hogy az automatizált vezetésnek még sokat kell fejlődnie.

„Ha Indiana Jones-nak lett volna Lidar-ja, sokkal kevésbé lettek volna izgalmasak a kalandjai.”

- írja az Atlas Obscura magazin és valóban. Ha az önvezetésben nem is, a régészetben egyértelműen felbecsülhetetlen segítséget nyújthat a Lidar. Vége a dzsungelben bolyongásnak, ásásnak, ecsettel porolgatásnak. Az eddig használt radarral szemen a lézernek meg van az az előnye, hogy áthatolva a lombkoronán különbséget tud tenni a felszíni objektumok és a fák lombja között, olyan pontos információt nyújtva, amire a szatellit fotók nem voltak képesek. A Lidar szeme olyasmit is lát, amit eddig soha senki, 2018-ban például egy komplett maja megapoliszra bukkantak, ami addig szerényen meghúzódott a guatemalai esőerdő közepén.

Meglepő módon, még az építészetben is használják. A nemrég leégett Notre Dame-ot például Lidar fotók alapján próbálják rekonstruálni. A gótikus katedrális szkennelése Andrew Tallon ötlete volt, akit már tízévesen megszállottan érdekelt az épület, míg más gyerekek focizni jártak, ő egy kis Notre Dame-ról szóló útikönyvvel ment mindenhova. A nemrég elhunyt ex-zeneszerző és professzor valószínűleg nem is sejtette, milyen jól fog jönni a munkája a mostani újjáépítésben. És ha ez nem lenne elég, már a zeneiparba is beférkőzött. Ha akarunk, Lidarral készült klippeket is nézhetünk, a Pacific Heights, a Radiohead vagy a francia-kubai Ibeyi előadásában.

A felhasználási területek végtelenek, de a legizgalmasabbra, az Earth Archive elkészültére még várnunk kell egy kicsit. A munkát adományokból finanszírozzák, csak az amazóniai esőerdők feltérképezése 15 millió dollárba kerülne, valamint az eszköz repülőkre szerelése nem a leggyorsabb alkalmazási mód. Egyszerűbb lenne, ha Föld körüli pályára állíthatnák, de egyelőre ez nem lehetséges. A problémák azonban nem veszik el Chris Fisher kedvét, elvégre a projekt fontosabb az átmeneti akadályoknál: a jövőnek készül. „Optimistának kell lennünk. Ha nem lennénk,foghatnánk a nyugdíjunkat és indulhatnánk Vegasba.”

(Forrás: Atlas Obscura, Fotó: Flickr/NeilTackaberry)