Valószínűleg sosem találná ki, melyik a legnagyobb sivatag a Földön

2023 / 09 / 03 / Felkai Ádám
Valószínűleg sosem találná ki, melyik a legnagyobb sivatag a Földön
A szóban forgó sivatag nagyobb, mint a Góbi-sivatag, az Arab-sivatag és a Szahara együttesen.

A sivatag olyan táj vagy régió, ahol nagyon kevés csapadék esik – kevesebb, mint 250 mm évente, és a Föld szárazföldi felületének körülbelül 1/3-a sivatag. Földrajzi helyzetük alapján négy különböző típusú sivatag létezik: sarki sivatagok, szubtrópusi sivatagok, hideg téli sivatagok végül pedig hűvös tengerparti sivatagok. Sivatagok a Föld összes kontinensén előfordulnak.

A fenti definícióval némileg lelőttük a poént, hiszen annyi már látható, hogy a fejünkben élő, valószínűsíthető képpel ellentétben a sivatag nem feltétlen száraz, homokos régiót jelent. És hát bizony a világ legnagyobb sivatagjai nem igazán emlékeztetnek a Szaharára, ellenben a csapadékmennyiség szempontjából sivatagként definiálhatóak – ezek a sarki sivatagok. A sarki sivatagok a Föld azon régiói, amelyek jégsapkás éghajlat alá tartoznak (EF Köppen osztályozása szerint) – a legtöbb sarki sivatagot jégtakarók, jégmezők vagy jégsapkák borítják, és ezeket ezért fehér sivatagoknak is nevezik.

Ha tehát a csapadékmennyiséget tekintjük kritériumnak, úgy a Föld két legnagyobb sivataga ennek megfelelően a sarki területeken található – a legnagyobb pedig az Antarktiszi Sarki-sivatag, amely az Antarktisz kontinenst fedi le, és a mérete körülbelül 14 244 934 négyzetkilométer. Valójában ez az egyetlen sivatag nagyobb, mint a Góbi-sivatag, az Arab-sivatag és a Szahara együttesen.

A sarki sivatagok egyike a két sarki biomnak, a másik ugyanis a sarkvidéki tundra. Ezek a biomok a Föld pólusain találhatók, és, mint arról fentebb már szó esett, lefedik az Antarktisz nagy részét a déli féltekén, míg a másik az északi féltekén az Északi-sarktól Észak-Amerikáig, Európáig és Ázsiáig terjed. Ellentétben a tundrával, amely nyáron képes eltartani a helyi a növény- és állatvilágot, a sarki sivatagok nagyrészt kopár környezetek, állandó, lapos jégrétegekből állnak. Akadnak azonban bizonyítékok arra, hogy ezen a látszólag barátságtalan tájon igen is található élet: a vastag jégben szerves és szervetlen anyagok üledékei, amelyekben a cianobaktériumokkal közeli rokonságban álló mikrobák találhatók, amelyek képesek megkötni a szén-dioxidot az olvadékvízből.

Noha mindkét sarki sivatag sok hasonlóságot mutat, a növényvilág éles kontrasztja különbözteti meg őket. Ellentétben északi megfelelőjével, az Antarktiszi Sarki-sivatagról azt hitték, hogy semmiféle növényi élet nem akad rajta, mígnem egészen kis számú mikroorganizmust, a fentebb említett mikrobákat felfedezték az 1970-es években. Ezen a déli sivatagon rendkívül nagysebességű szél zúg, amely a száraz környezettel együtt hipersós tavakat eredményez. Néhány példa ezekre a hipersós víztestekre a Vanda-tó és a Don Juan-tó, amelyek mindegyike tízszer magasabb sótartalommal rendelkezik, mint a tengervíz.

Az Északi-sarkvidékhez hasonlóan az Antarktisz is számos merész expedíció helyszíne volt. 1911-ben a híres norvég felfedező, Roald Amundsen leelőzte a Robert Scott által vezetett brit expedíciót, így ő lett az első ember, aki elérte a Déli-sarkot.

Egy másik figyelemre méltó példa az 1914-től 1917-ig tartó Shackleton-expedíció, amelyben egy 28 fős csapat szárazföldön kísérelte meg átszelni az egész Antarktiszt. Hajójuk azonban beszorult a jégbe, mielőtt partra szállhattak volna, és a legénység hosszú hónapokig kénytelen volt a jégen sodródni.

Végül az expedícióból nyolc férfi hihetetlen, 1300 kilométeres utat tett meg egy kis nyitott csónakon, hogy elérjen egy lakott szigetig, és megmentse a hátramaradt húsz embert.

(Forrás: Geology.com, Geojango.com, Wiki, kép: Pixabay/_Marion)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Afrikában három olyan tó is található, ami időzített bombához hasonló fenyegetést jelent: a bennük felgyülemlő szén-dioxid rossz esetben kirobbanhat és az elterjedő fojtogató felhő a közelben lévőket rendkívül gyorsan megölheti. A legtöbb áldozatot szedő esemény 1986-ban történt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.