A két évvel ezelőtti labdarúgó világbajnokságon és az idei Európa-bajnokságon egy tíz kamerából álló rendszer követte a játékosokat, huszonkilenc testrészt figyelve, kiegészítve az érintéseket másodpercenként ötszázszor érzékelő labdákkal, ám úgy tűnik, létezik még ennél fejlettebb megközelítés is.

A Wired újságírója, Ben Dowsett benézhetett a színfalak mögé a Premier League-nél, és azt ugyan nem árulta el az angol szövetség, hogy pontosan mikortól áll üzembe a rendszer, ahogyan azt sem, hogy hány százalékkal várnak jobb döntéseket a Dragontől, de azt igen, hogy hogyan működik a technológia.

Videók és számítógépes csontvázak helyett "digitális ikrek"

Több mint száznegyven éve figyelik a lesen lévő játékosokat a játékvezetők és a partjelzők, ám sokáig arra kellett hagyatkoznunk, hogy ők hárman meg tudják mondani, hogy a rúgás pillanatában a labdát váró támadó hátrébb helyezkedett-e el, mint az ellenfél utolsó védője. Ez közel sem egyszerű feladat. Az, hogy a videóbíró újra és újra meg tud nézni egy-egy ilyen helyzetet, némi számítógépes modellezéssel megtámogatva, úgy tűnik, még csak a kezdet volt: az NBA-jel már hosszabb ideje együttműködő Genius Sports azt ígéri, hogy ki tudja küszöbölni azokat a nehézségeket is, amikor többtucat kamera ide vagy oda, nem látszik pontosan, hogy mi történt a pályán.

Mivel Dragon nevű rendszerük legalább huszonnyolc, de akár száz iPhone kamerával figyeli a játékteret, eleve kisebb az esély arra, hogy ne lásson rá egy-egy kulcshelyzetre. A mobilok ráadásul a másodpercenként ötven-hatvan képet rögzítő kamerák helyett akár kétszázszor is exponálnak, ezzel csökkentve annak az esélyét, hogy két fotó között hagyja el a játékos lábát a labda. Ennyi adat segítségével nem csak húsz-harminc kulcspontot, amolyan csontvázat figyelnek játékosonként, hanem gyakorlatilag a teljes testkontúrt rögzítik, hét-tízezer pontot követve. Amikor pedig nem látnak rá teljesen valakire, a mesterséges intelligencia segít precízen megbecsülni, hogy milyen pózban lehetett az adott labdarúgó. Sőt, a program érti is, hogy mi történik a sportoló testével - így jön létre az úgynevezett "digitális iker", a hús-vér játékos számítógépes mása.

Mivel mind a huszonkét szereplő újraalkotható digitálisan, nem nehéz elképzelni, hogy néhány év múlva, ha nem tetszik a végeredmény, akár újra is játszathatjuk az egész meccset a nekünk tetsző végkimenetellel. Addig pedig ugyan a bíró dönt a leshelyzetekről, de a Genius félautomata rendszere magától jelzi, ha szerinte emelkednie kellene a partjelző kezében a zászlónak.

(Borítókép: Visionhaus/Getty Images)