A Petőfi híd lábánál elterülő Nehru-part a pesti belváros egyik legnagyobb egybefüggő zöldterülete, amely a jó megközelíthetőségének, a parkban található sportpályáknak, a közeli kávézóknak na és persze a Duna közelségének köszönhetően népszerű szabadidős célpont a városlakók körében. A Közraktár utca és a folyó közé ékelődő park nemrég egy kicsit még zöldebb lett, hiszen a 10 millió Fa Mozgalom, a FŐKERT Zrt. és a Zwack Unicum összefogásának köszönhetően itt jött létre Budapest legújabb "minierdeje", ami több száz Magyarországon őshonos fa- és cserjefajt foglal magában.

A 2-es villamos megállójával szemben kialakított, úgynevezett Miyawaki-erdő telepítését a 10 millió Fa Alapítvány szakértői végezték, akik múlt pénteken néhány óra leforgása alatt 180 fát és 60 cserjét ültettek el a 40 négyzetméteres területen. A Zwack Unicum támogatásával megvalósuló projekthez a területet a főváros zöldterületeinek gondozását ellátó FŐKERT Zrt. biztosította, akik emellett földcserével és gyökéraktivátorral is hozzájárultak az ültetés előkészítéséhez.

A Miyawaki-erdő (amit mérete miatt angolul "zseberdőnek" is szoktak nevezni) Miyawaki Akira japán botanikusról kapta a nevét, aki a növényszociológia valamint a potenciális természetes vegetáció mélyreható tanulmányozásával egy olyan módszert fejlesztett ki, amellyel az erdők fejlődése jelentősen felgyorsítható. Az ilyen minierdők jellegzetessége, hogy kizárólag őshonos fajokból állnak, amelyek emberi beavatkozás nélkül is képesek életben maradni és fejlődni az adott területen, emellett szintén nagyon lényeges szempont, hogy a fákat rendkívül sűrűn ültetik, négyzetméterenként akár négyet-ötöt is.

A Creating Tomorrow's Forests leírása alapján ez egy olyan "versenyhelyzetet" alakít ki, mint amikor az erdőben egy nagyobb fa pusztulásával létrejön egy termékeny terület: a növények elkezdenek "tülekedni" a napfényért, ami jelentősen felgyorsítja a növekedésüket, így akár tízszer gyorsabban nőhetnek, mint a hagyományos erdőkben. A Miyawaki-erdőkre jellemző, hogy a fák évente akár egy métert is nőnek, így a 150-200 évig tartó fejlődéssel szemben egy ilyen minierdő akár 20-30 év alatt elnyerheti végleges formáját. Kutatások azt is igazolták, hogy a Miyawaki-erdőkben nagyobb biodiverzitás figyelhető meg, és kitűnően alkalmasak a rossz állapotú talaj regenerálására.

A Nehru-parton ültetett kiserdő számtalan módon fog hozzájárulni a város jobbá tételéhez, hiszen amellett, hogy hűsíti és párásítja a levegőt, valamint megfogja a csapadékot, számtalan rovar és egyéb állatfaj számára biztosít élőhelyet. A minierdő a gyors növekedésének köszönhetően emellett kitűnően köti meg a szén-dioxidot is, 20-30 éves távlatban ipari mennyiségben vonva ki a levegőből a klímaváltozást okozó gázt. A Zwack Unicum erről szóló sajtóközleménye hangsúlyozza, hogy a minierdő egyfajta oázisként fog funkcionálni a zajos és forgalmas városrészben, az őshonos fák és cserjék ültetésével pedig a biodiverzitás is hangsúlyosan jelenik meg a projektben.

(Fotó: Pongrátz Anita)