Esélytelen típusú találkozások

Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy kicsi az esélye annak, hogy a közeljövőben kapcsolatba kerüljünk egy földönkívüli mikroorganizmussal, a tudósok még soha nem találtak közvetlen bizonyítékot a Földön kívüli életre.

A kutatásnak azonban fontos következményei vannak az űrmissziókra nézve és az emberiség más bolygók gyarmatosítására szőtt merész terveire.  Az új kutatások azt sugallják, hogy immunrendszerünk rendkívül nehezen tudná csak időben felismerni és lereagálni más bolygók baktériumait.

"A világ most nagyon is a tudatában van a vadonatúj kórokozók megjelenése által okozott immunitás-kihívásnak" - magyarázta Neil Gow professzor, az Exeteri Egyetem kancellárhelyettese nyilatkozatában.

Gondolatkísérlet

"Gondolatkísérletként vetettük fel, hogy mi történne, ha olyan mikroorganizmusnak lennénk kitéve, mely egy olyan másik bolygóról vagy holdról érkezett a Földre, ahol az élet szintén kifejlődött"

- tette hozzá. "Vajon az immunrendszerünk képes lenne-e észlelni ezeket a nem földi fehérjéket, melyek nem földi építőelemekből állnak, ha ilyen organizmusokat fedeznénk fel, és visszahozva őket a Földre, véletlenül elmenekülnének?”

A Microorganisms folyóiratban közölt kutatásban, az aberdeeni és az exeteri egyetemek tudósai megvizsgálták, hogy az egerek, melyek immunsejt-működése hasonló az emberekéhez, hogyan reagálnak az olyan komponensekre, amelyek valószínűleg megtalálhatóak lehetnek az exo-mikroorganizmusoknak nevezett Földön kívülről származó élőlényekben.

Felhergelt T-sejtek

A kutatók a T-sejteknek, az immunrendszer fontos katonáinak reakcióját vizsgálták aminosavakat tartalmazó peptidekkel, például izovalinnal és α-amino-vajsavval. Ezeket az aminosavakat nagy mennyiségben azonosították meteoritokban, de rendkívül ritkán fordulnak elő a Földön élő szervezetek szöveteiben. A kutatók szerint így alkalmasak lehetnek annak letesztelésére, hogy egy emlős teste hogyan reagálhat idegen mikroorganizmusokra.

Az immunválasz a vártnál lényegesen gyengébbnek bizonyult az exopeptidekkel szemben. Noha a az exo-peptidek továbbra is aktiválták a T-sejteket, válaszuk kevésbé volt hatékony, mint a tipikusabb földi élethez köthető peptidekre adott reakcióik.

Az izovalin és az α-amino-vajsav ellen 15 százalékos és 61 százalékos aktivációs szintet tapasztaltak, szemben a Földön elterjedt aminosavakból álló peptidek által kiváltott 82 és 91 százalékos aktivációs szinttel.

"Azt gondoljuk, hogy a földön kívüli mikroorganizmusokkal való érintkezés immunológiai kockázatot jelenthet az olyan űrbéli küldetések során, melyek célja organizmusok kivonása az exoplanétákból holdakból" - tette hozzá Dr. Katja Schaefer, az Exeteri Egyetem tanulmányának vezető szerzője.

(Forrás: University of Exeter Képek: NASA)