Véget ért a fizika egyik nagy korszaka

2026 / 01 / 03 / Felkai Ádám
Véget ért a fizika egyik nagy korszaka
Mintha egy hosszú sorozat fináléját néznénk: a részecskefizika elmúlt évtizedeinek nagy dobásai rendre kifulladtak.

A szuperszimmetria, a húrelmélet, a multiverzum és a hozzájuk csomagolt új részecske- és erőtípusok ma már nem mozgatják meg úgy a szakmát, mert a remélt eredmények, amelyek ezeket a modelleket alátámasztották volna, nem érkeztek meg.

Nem arról van szó, hogy senki sem dolgozik rajtuk, inkább arról, hogy egyre többen érzik: ebből nem lesz gyors áttörés.

A fordulat egyik oka meglepő: a közönség. A tudomány iránt érdeklődők belefáradtak abba a mintázatba, hogy előkerül egy bizonyíték valamire, aztán az ügy eltűnik a süllyesztőben. Ha pedig egy történet túl sokszor ismétlődik, elveszti a varázsát, és a spekulatív hírek egyszerűen nem kapnak több figyelmet.

A korszakzáró pillanatot a Nagy Hadronütköztetőhöz lehet kötni: ez a méregdrága eszköz nem talált semmit, ami kilógna a Standard Modellből.

Jelenleg tehát nincs jó érv arra, hogy csak még több energiára és még több pénzre van szükség. Új területek feltérképezéséhez akár 12 nagyságrenddel nagyobb energia kellene. Közben Kína úgy döntött, nem épít még nagyobb gyorsítót, mert a következő óriásgép jó eséllyel annyival büszkélkedhetne, hogy ez az első gigász, amely ismét nem talált semmi újdonságot.

Egy friss, filozófusok által írt tanulmány ezt úgy fogalmazza meg: az elméletvezérelt aranykor után a merész kísérletek ideje jöhet.

Ez talán üdvös változás, de Sabine Hossenfelder elméleti fizikus szerint ugyanakkor félő, hogy a vad találgatás csak átköltözik az asztrofizikába és a kozmológiába, sötét szektorok és módosított gravitációk formájában.

Szerinte inkább alacsony energiájú kísérletekkel kellene nekimenni két alapvető kérdésnek: a kvantumgravitációnak és a kvantummechanika mérési problémájának. Vannak próbálkozások nagy tömegű objektumok kvantumos szuperpozíciójával, illetve a Penrose-féle, gravitáció által kiváltott összeomlás tesztelésével, de még kevés a tényleges erőfeszítés ezen a területen.

Hossenfelder szerint, ha a nagyobb ütköztetőre szánt 40 milliárdot ezekre a kísérletekre költenénk, akkor 20 éven belül kézzelfogható, akár technológiailag is hasznosítható eredmények születhetnének.

Ötletből mindig lesz bőséggel, de a valóság csak annak válaszol, aki mérni is mer, itt és most.

(Kép: Pixabay)


Mesterséges intelligenciával vizsgálják a Föld felszínét
Mesterséges intelligenciával vizsgálják a Föld felszínét
A kritikus infrastruktúra monitorozásában, az épített környezeti folyamatokban, a mezőgazdaságban és a védelmi feladatokban egyaránt hasznosíthatók ezek az adatok.
„Nem vagyok ölelkezős típus” – így mondd el, ha neked ez már túl sok
„Nem vagyok ölelkezős típus” – így mondd el, ha neked ez már túl sok
Határokat húzni nem önzés, hanem az önbecsülés és a kölcsönös tisztelet egyik legfontosabb eszköze – a digitális világtól a mindennapi érintkezésig.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.