Vért könnyezett Vlad Tepes havasalföldi fejedelem, azaz Karóbahúzó Vlad

2023 / 08 / 13 / Bobák Zsófia
Vért könnyezett Vlad Tepes havasalföldi fejedelem, azaz Karóbahúzó Vlad
Sok évszázad távlatából új részletek derültek ki a kegyetlenségéről ismert uralkodóról, akinek kedvenc kivégzési módszere a karóbahúzás volt.

III. Vlad havasalföldi fejedelem több néven is ismert volt és ezek legtöbbje nem vetett rá igazán jó fényt: románul Vlad Țepeșként, míg törökül Kazıklı Bey, vagy Kazıklı Voyvoda néven őrizte meg az emlékezet, ami legkedvesebb kivégzési módszerére, a karóbahúzásra utalt. A fejedelem szolgált Abraham 'Bram' Stoker 19. századi ír író híres horrortörténetének, a Drakula gróf válogatott rémtetteinek inspirációjául és a gróf neve is Vladot idézi, őt ugyanis a Vlad III Drǎculea megnevezés illette apja, Vlad Dracul után, aki a Dracul címet a Luxemburgi Zsigmond király által alapított Sárkány Lovagrendbe való belépése után vette fel. A Dracul azonban negatív konnotációval is bír: a sárkány mellett démont is jelent, a modern román nyelvben pedig magát az ördögöt.

Az "igazi Drakula gróf" a 15. században élt és a mai Románia egyik történelmi tartományának, a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között elterülő Havasalföldnek a vezetője volt feltehetően több ízben is. Vlad gyermekkora nem telt felhőtlenül: már fiatal korában oszmán fogságba került, mikor apja őt és testvérét túszul hagyta hátra II. Murád szultánnak, aki először Kütahya településén, majd Tokat kastélyában tartotta őket. Apját és testvérét politikai ellenfelei megölték, Vlad pedig szabadulása után harcokba keveredett, majd 1456-ban végül sikerült megszereznie a fejedelmi címet.

Az uralkodó ellenfeleit és a valamilyen módon szabályszegéssel gyanúsított lakosokat, korra és nemre való tekintet nélkül, gyakran kivégeztette és számos kínzási módszert is alkalmazott elrettentés gyanánt.

Nevét, a Karóbahúzó Herceget, előszeretettel használt kivégzési metódusa miatt kapta

és már életében elkezdtek terjedni a különös szokásairól és kíméletlenségéről szóló legendák. Bár megítélése oszmánellenes hozzáállása miatt ellentmondásos és nem minden esetben negatív az utókor számára, valamint az is tény, hogy a karóbahúzás az ókori idők óta alkalmazott kínzási módszernek számított, így közel sem a fejedelem volt az egyetlen, aki ezzel a drasztikus eljárással büntette ellenségeit és alattvalóit, de a közszájon forgó és fennmaradt történetek szerint III. Vlad különösen gyakran oldotta meg látványosan véres módon a problémákat. Egy alkalommal például Târgoviște (Trigovics) környékén az oda a Vlad ellen csapatokkal érkező II. Mehmed 23 844 karóbahúzott török és török-szimpatizáns holttestét találta meg, akiket a havasalföldi uralkodó figyelmeztető jelleggel közszemlére bocsátott a szultán és tisztviselői számára.


Karóbahúzás egy régi indiai freskón (Kép: PJeganathan/Wikimedia Commons)

Több mint fél évezred távlatából néha nehéz ugyan a valóságot a fikciótól különválasztani, de Vlad Țepeș megőrzött levelei rálátást nyújtanak az uralkodó bizonyos tetteire, személyiségvonásaira, sőt, ennél többre: a fizikai állapotára is.

Hogy pontosan milyen betegségekkel küzdött a fejedelem azt akár a sok évszázados kézírások alapján is lehetséges kideríteni,

igaz, hogy a munkát nehezíti a dokumentumok utóélete és esetleges szennyezettsége. Olasz, izraeli és román kutatók három jó állapotban fennmaradt levelet vetettek vizsgálatok alá, amelyek közül kettőt egészen a 15. század óta egy nagyszebeni irattárban tároltak, ezért a kutatáshoz megfelelő kondícióban leltek rájuk, a legkorábbi keltezésű, 1457-ben írt levelet pedig a huszadik században restaurálták Bukarestben. Az iratokat Vlad Drăculea küldte Nagyszeben vezetői számára hivatalos ügyben, így, annak ellenére, hogy mások is hozzáértek a pamutpapírhoz az idők folyamán, a rajtuk található elsődleges biológiai nyomok nagy valószínűséggel a fejedelemtől származnak, aki a tenyerét és ujjait részben a papíron tarthatta írás közben.

A kutatók egy ígéretes és kevéssé invazív módszerrel, az úgynevezett EVA (etilén-vinil-acetát) technikával nyerték ki az anyagból a számukra értékes vegyületeket, amelynek során a levélre etilén-vinil-acetátból készült rétegeket applikáltak hidrofób (víztaszító) gyantával vegyítve, amivel fehérjéket és kismolekulákat tudtak kinyerni az anyagból. Ezeket a molekulákat tömegspektrometriás mérésekkel elemezték. Ahhoz, hogy megtudják, a minták milyen korból származnak és megbizonyosodjanak róla, hogy a 15. századból valók vagyis feltehetően III. Vlad nyomait találták meg, a fehérjék deamidációs reakcióit vizsgálták, amelyek az aszparagin és a glutamin maradványok átalakulásáról árulkodtak. Ez alapján külön tudták választani az "eredeti" és utólagosan rákerült peptideket. Annak a lehetőségét a kutatók sem tudták száz százalékos biztonsággal kizárni, hogy az uralkodó kortársaitól is találhattak molekulákat, de a leveleken lévő nyomok nagyfokú hasonlósága miatt a talált leleteket elsősorban III. Vladra vonatkoztatták.

Az eredmények szerint a fejedelem többféle kórtól szenvedhetett: gyulladásos betegségek, a sejtek csillóit érintő hibákból eredő légúti problémák és akár bőrbetegségek is kínozhatták, valamint egy igen ritka rendellenesség, a haemolacria.

Ez utóbbi állapot egy sajátos következménnyel jár: a betegség alanyai vért, pontosabban vérrel kevert könnyeket hullajtanak.

A tanulmány szerzői óvatosan fogalmaznak a felfedezéssel kapcsolatban, de a vért könnyező Drakula létezésére egyértelmű utalást tettek: "Összességében az itt közölt proteomikai adatok, habár önmagukban nem tekinthetőek kimerítőnek, arra utalhatnak, hogy bizonyos történetekkel egyetértésben, valószínűleg egy hemolacria nevű betegségben szenvedett - legalábbis az élete utolsó éveiben - vagyis vérrel kevert könnyeket hullatott." - összegzik a kutatók.

A véres szemű és véres kezű uralkodó életével kapcsolatban az elkövetkező időkben további részletek is napvilágot láthatnak hasonlóan alapos és precíz elemzések útján a laboratóriumi technikák fejlődésével, de a 15. század rettegett vezére már a mostani kutatásnak köszönhetően is még különösebb színben tűnhet fel a róla szóló legendák meséje közben.

(Fotó: Wikimedia Commons, Analytical Chemistry (2023). DOI:10.1021/acs.analchem.3c01461, Stefano Bianchetti/Getty Images)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Mitől tartunk jobban, a robotrendőröktől vagy a virtuális betegápolóktól?
Mitől tartunk jobban, a robotrendőröktől vagy a virtuális betegápolóktól?
A radiocafé Kávézó a világ végén című műsorában beszélgettünk az elmúlt hetek legizgalmasabb, a fenntarthatósággal és a jövővel kapcsolatos híreiről.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.