Megjött a magyar koronavírus-követő alkalmazás, és vele együtt három nagyon fontos kérdés
2020 / 05 / 14 / Bobák Áron
Megjött a magyar koronavírus-követő alkalmazás, és vele együtt három nagyon fontos kérdés
Szerda óta androidos telefonokra már letölthető a VírusRadar nevű alkalmazás, ami jelzi, ha kapcsolatba kerültünk egy koronavírus-fertőzött személlyel, és mi is jelezhetjük másoknak, ha megfertőződtünk. A kontaktkövető mobilalkalmazások elméletben rendkívül hatékony eszközei lehetnek a járvány megfékezésének, de csak akkor, ha elég sokan használják őket.

Hogyan működik?

Mivel az iOS-es verzió még az Apple jóváhagyására vár, így az alkalmazást egyelőre csak androidos telefonokra lehet letölteni a Google Playből. A telefonszámunkkal való regisztráció után egy SMS-ben kapott kódot kell beírnunk, ezután pedig már csak két dologra lesz szükség:

  • az alkalmazásnak folyamatosan futnia kell a háttérben,
  • valamint ahhoz, hogy kommunikálni tudjon más telefonokkal, aktív Bluetooth-kapcsolatra van szüksége, ezt tehát mindig érdemes bekapcsolni, mielőtt elmennénk otthonról.

Az iOS-es verzió esetében annyi lesz a különbség, hogy az iPhone-on a VírusRadar nem fut a háttérben, így minden alkalommal be kell kapcsolnunk, amikor használnánk. Az alkalmazás egy titkosított, a felhasználó telefonján tárolt azonosító alapján tudja követni, hogy kivel és mennyi időre kerültünk kapcsolatba, így építve fel egy virtuális kapcsolati hálót. Ha valakit koronavírussal diagnosztizálnak, akkor az "adatok elküldése" gombra kattintva oszthatja meg az adatait a járványügyi szakemberekkel, akik a telefonszámuk alapján felveszik a kapcsolatot azokkal, akikkel kapcsolatba került.

Az alkalmazás abban az esetben regisztrálja, hogy valakivel kapcsolatba kerültünk, ha legalább húsz percen keresztül két méternél közelebb tartózkodtunk hozzá, így az például kizárt, hogy ha lemegyünk a boltba vásárolni, akkor holnap kapunk egy értesítést a járványügyi központtól, hogy kapcsolatba léptünk egy koronavírus-fertőzöttel.

Megfigyelhetnek-e az alkalmazás segítségével?

A kontaktkövető alkalmazásokkal kapcsolatban a legnagyobb vita az elmúlt hetekben azzal kapcsolatban bontakozott ki, hogy az ilyen programok alkalmasak lehetnek-e a felhasználók tömeges megfigyelésére. A szakemberek észrevételei alapján az Európai Bizottság április 17-én fogalmazta meg az erre vonatkozó ajánlásait, aminek a legfontosabb elemei a következők:

  • Az alkalmazások decentralizáltan működjenek, vagyis az adatokat ne egy központi adatbázisban, hanem a felhasználó telefonján tárolják
  • Az adatkezelő az adott ország egészségügyi hatósága legyen
  • Legyen összehangban a GDPR-rel, valamint az Unió elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelveivel (ePrivacy Directives)
  • És a járványveszély elmúltával központilag deaktiválják

Bár egyelőre nem tudhatjuk, hogy az alkalmazást az azt üzemeltető Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség később deaktiválja-e, az biztos, hogy a VírusRadar a többi feltételnek megfelel. Az alkalmazás az észak-macedóniai Nextsense által fejlesztett StopKorona! magyarított verziója, amely decentralizált rendszert használ. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolatainkat a telefonunkon tárolja, a titkosított azonosítóhoz rendelt telefonszámhoz pedig csak a járványügyi szakemberek férhetnek hozzá, miután erre engedélyt adtunk. Az alkalmazás adatvédelmi tájékoztatója alapján ezek a Nemzeti Népegészségügyi Központ valamint a megyei kormányhivatalok népegészségügyi főosztályának és kerületi vagy járási hivatal népegészségügyi osztályának a szakemberei lehetnek.

Az eredeti alkalmazást, vagyis a StopKoronát! a szerbiai jogvédő szervezet, a Share Fondacija is alapos vizsgálatnak vetette alá, aminek igazgatója, Danilo Krivokapic szerint az alkalmazás teljesíti az adatvédelemre vonatkozó előírásokat. "A legfontosabb, hogy az állampolgárok teljes kontrollt gyakorolhatnak az adataik felett addig a pillanatig, amíg úgy nem döntenek, hogy megosztják azokat, miután diagnosztizálták őket" - mondta, hozzátéve, hogy a telefonon tárolt adatok 14 nap után törlődnek. Ez a magyar verzió esetében is így van, vagyis a telefon két hét után automatikusan törli a kapcsolatokat.

Az alkalmazás honlapjának alján található FAQ-ban felhívják rá a figyelmet, hogy az alkalmazás a telepítés után hozzáférést fog kérni a helyadatainkhoz, erre viszont csak azért van szükség, mert a Google ezt megköveteli az olyan alkalmazásoktól, amelyek hozzáférést kérnek a Bluetooth Low Energyhez. Hogy erre miért van szükség, az fejlesztői körökben régóta viták tárgyát képezi, egy viszont biztos: ha be van kapcsolva a telefonunkon a helyelőzmények, akkor a Google még akkor is minden lépésünket követni tudja, ha azt hisszük, hogy kikapcsoltuk a Bluetooth-t a telefonunkon.

Van-e értelme egy ilyen alkalmazásnak?

Az elmúlt hetekben számos országban kezdték el bevezetni a kontaktkövető alkalmazásokat, többek között Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Svájcban, Norvégiában, Oroszországban, Kínában, Ausztráliában, Indiában, Spanyolország egyes részein és Szingapúrban is használnak alkalmazást a fertőzöttek nyomon követésére. A legtöbb esetben egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy ezeknek a hatásosságáról objektív véleményt lehessen mondani, de a szingapúri példa alapján már le lehet vonni bizonyos következtetéseket.


India április 2-án indította el a saját kontaktkövető alkalmazását, az Aarogya Setut. Az alkalmazást az első két hétben több mint ötvenmillióan töltötték le, részben annak is köszönhetően, hogy a kormányzat a munkavállalóknak kötelezővé tette a használatát. Emiatt többen attól tartanak, hogy az állam az emberek megfigyelésére használja a programot, ami kiberbiztonsági szempontból is erősen sebezhetőnek bizonyult

A városállamban március végén vezették be a TraceTogether alkalmazást, ami a VírusRadarhoz hasonló elven működik, és a statisztikák alapján nagyjából az emberek 17%-a töltötte le. Hogy ez sok vagy kevés, az attól függ, hogy honnan nézzük. Az Oxfordi Egyetem kutatása alapján, amelyen egy egymilliós lakosú városon szimulálták az alkalmazás hatékonyságát, a mobilos kontaktövetés akkor válik igazán hatékonnyá, ha az emberek 56%-a telepíti a telefonjára. Christophe Fraser professzor, a kutatás egyik vezetője szerint ebben az esetben - más intézkedésekkel együtt - az alkalmazás arra is alkalmas lehet, hogy teljesen megállítsák a járványt.

Ez viszont meglehetősen elérhetetlen célnak tűnik. Az eNET tavaly ősszel kiadott felmérése szerint Magyarországon 2019 végén 5,3 millióan használtak okostelefont, vagyis ahhoz, hogy elérjük az 56%-os arányt, gyakorlatilag mindenkinek telepítenie és aktívan használnia kéne az alkalmazást. Persze ha ez nem is jön össze, a VírusRadar még akkor is rendkívül hasznos lehet. Az Oxfordi Egyetem kutatói azt is felmérték, hogy a potenciális felhasználók 73,6%-a hajlandó lenne telepíteni egy kontaktkövető alkalmazást, aminek használatával kapcsolatban azt is megállapították, hogy "még alacsonyabb számú felhasználónál is csökkenést okozhat a koronavírusos esetek és halálozások számát illetően".

(Fotó: Getty, VírusRadar)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Innovatív felhőrendszerek gazdaságos formában – Csúcsteljesítményű felhőszolgáltatás 5 napos ingyenes tesztlehetőséggel, havi 19.900 Ft + Áfa / hó-ért!
Prémium vezetési élmény, azonnali rendelkezésre állás és széles kínálat. Éljen a BMW vezető ajánlataival!
Most online, kényelmesen, egy helyen tekintheti meg a BMW azonnal elvihető készletmodelleit, melyek akár 0 km-es futásteljesítménnyel rendelkeznek. Válogasson a hagyományos belsőégésű, plug-in hibrid és elektromos BMW-k közül!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.