Ez a robusztus földi robot kifejezetten a nagy kockázatú harctéri környezethez készült, és új szintre emeli az ukrán fegyveres erők túlélőképességét és rugalmasságát – különösen nukleáris, vegyi vagy elektromágneses hadviselés esetén – írja az Interesting Engineering.
A „Vislyuk”, ami ukránul „szamarat” jelent, egy kompakt, lánctalpas jármű, amelyet kifejezetten frontvonali bevetésekre fejlesztettek. Legfőbb előnye, hogy ellenáll a nukleáris hadviselés hatásainak – különösen az elektromágneses impulzusoknak (EMP) és az ionizáló sugárzásnak. Míg korábban ilyen védelmet csak stratégiai fontosságú rendszerek kaptak, a Vislyuk ezt a biztonságot már a taktikai szintre is elhozza. A jármű elektromos hajtásrendszerét megerősítették, hogy ellenálljon az EMP-hatásoknak és az elektronikai zavarásnak. A száloptikás kommunikációs rendszer pedig megbízható, zavartalan irányítást biztosít még extrém körülmények között is – legyen szó heves harcokról vagy szennyezett területekről. Ez a kialakítás lehetővé teszi a folyamatos működést ott is, ahol más rendszerek csődöt mondanak.
A Vislyuk moduláris felépítése jelentős mértékben növeli a sokoldalúságát. Alkalmazható teherszállításra, sebesültek kimenekítésére, műszaki támogatásra, felderítésre, vagy akár jeltovábbító állomásként is. Platós váza lehetővé teszi a könnyű rakomány rugalmas elhelyezését, ugyanakkor átalakítható mobil harci egységgé vagy kommunikációs reléállomássá is.
Az ukrán fejlesztésű járművet úgy tervezték, hogy a legkeményebb terepeken is boldoguljon – akár mocsaras, homokos területeken, akár városi romokon kell átkelnie. Két egymástól független elektromotor hajtja, amelyek nagy nyomatékot és alacsony zajszintet biztosítanak, így egyszerre erőteljes és csendes. Akár 200 kilogrammos terhet is képes szállítani, és a tesztek során bizonyította, hogy elegendő tapadással rendelkezik ahhoz is, hogy egy elakadt terepjárót vontasson ki a nehéz talajról.
A Vislyukot több mint 70 versenytárs közül választották ki – a döntést átfogó tesztelés előzte meg, amely során a tartósságot, a teherbírást és a terepen való navigációs képességeket mind vizsgálták egy 10 kilométeres pályán. A Vislyuk minden teljesítménymutatót túlszárnyalt.
Egy olyan korszakban, amikor a taktikai nukleáris fegyverek, a „piszkos bombák” és az elektronikus hadviselés már nem elméleti, hanem valós veszélyt jelentenek a harctéren, a Vislyuk az ukrán katonai gondolkodásmód átalakulását tükrözi: a túlélőképesség és a működési tartalékok (redundancia) fontosabbá váltak, mint a puszta méret vagy tömeg. Ahogy egy hivatalos forrás fogalmazott:
„A Vislyukot nem látványosságnak szántuk – ez egy munkagép, amelyet a modern háborúk kemény valóságára terveztek.”
(Kép: Ukrán Védelmi Minisztérium)